Összeomlott a világ, amelyet olyan jól ismertünk. Félünk, hogy ezután már csak rossz lehet. Nem lesz rossz. Csak más. Feltartóztathatatlanul sodródunk a válás felé. Vagy már el is kezdődött a pokol. Úgy érezzük, összecsapnak a fejünk felett a hullámok. Ezt nem lehet kibírni, gondoljuk.
Ki lehet bírni, ne essünk kétségbe! Sok nő keresztülment már ezen a tortúrán. Ne feledjük, hogy vannak barátok, barátnők és szakemberek, akik tanácsot adnak, ápolják a lelkünket, és útbaigazítanak, hogyan tegyük rendbe az életünket.
Én is túléltem
„Igaz, elég régen volt. Ahhoz a korosztályhoz tartozom, amelyik még szinte gyerekfejjel ment férjhez. Legerősebb indítékom a kíváncsiság volt: milyen a házasság, milyen lesz Ferivel egy lakásban lakni, milyen lesz a terhesség, a gyerekszülés, milyen érzés babakocsit tologatni és naponta főzni? Tizenhárom évvel később egy szemernyi kíváncsiság se volt bennem. Már mindent tudtam, lelkiállapotom pocsék volt, hiszen másról se tudtunk beszélgetni, mint arról, hogy mit eszik a gyerek, hogyan jött ki a foga, mikor tanult meg járni... Hogy a gyerek aranyos, de a férjünk annál lehetetlenebb. Azért váltam el, mert egyszer csak megtaláltam a nekem való férfit, az IGAZIT. Ez ugyan gyerekesen hangzik, de hát az első házasságom valóban az éretlenség iskolapéldája volt. Az első férjem iránt semmi különöset nem éreztem, a válásomat sem kísérte nagy lelki megrázkódtatás. Ez azonban ritka, hiszen a legtöbb nő egészen máshogyan érez. A legmegrázóbb a lelkifurdalás volt, hogy ilyen megrázkódtatásnak tettem ki a fiamat."
Őrizze meg a józanságát
Mikor kell feltétlenül elválni? Ha félelmet érez, amikor a férje hazajön, mert retteg az újabb veszekedéstől (vagy mástól). Ha a férje nem tud uralkodni az indulatain, és a gyerekek félnek tőle. Ha kellemetlen egy ágyban feküdni vele, és irtózik a szeretkezéstől. A legtöbb esetben az okok bonyolultabbak.
– Azért is döntöttem a válás mellett, mert most kezdtem életemben először jól keresni. Lehet, hogy ez most cinikusan hangzik, de egyenesbe jött az életem, és ezt csak magamnak köszönhettem. Régen az asszonyok jónak tartották a házasságukat, ha a férjük nem ivott, és nem volt durva ember. Olyan apróságokkal, mint a szeretethiány és a meg nem értés, nem is törődtek. Ma is előfordul, hogy a nők megmaradnak a házasságban, mert nincs más lehetőségük.
Manapság másak, nagyobbak az igények. Mégis, mielőtt rászánná magát a válásra, tegye fel a következő kérdéseket: Valóban nincs más választásom, mint elválni? S ha elválok, utána milyen lesz? Mi lesz a gyerekekkel? Válás előtt alaposan végig kell gondolnia az életét, nehogy kutyaszorítóba kerüljön.
– Nagyon fiatal voltam, és szegény, amikor férjhez mentem egy gazdag fiúhoz. Évek hosszú során át ő tartott el, s én mindent elfogadtam azon a jogcímen, hogy nevelem a gyerekeket, és vezetem a háztartást. A kosztpénzből soha nem tettem félre (bár az édesanyám sokszor figyelmeztetett, hogy gyűjtsek tartalékot), így hát tizenöt évvel később meztelen fenékkel léptem ki az ajtón. Ekkor rájöttem, hogy előrelátóbbnak kellett volna lennem, és néha a bölcs édesanyáknak igazuk van.
A kommunikáció zavarai
Megéri kikérni egy pszichológus véleményét, ha úgy érzi, hogy a férjével nem tud szót érteni, ha házassága érzelmileg kiürült, vagy már elviselhetetlenül egyhangú és unalmas. Erőfeszítéseket kell tenni! Az asszonyok gyakori hibája, hogy ha valami nem tetszik nekik a házasságban, akkor hallgatásba burkolóznak, és sértetten visszavonulnak. Judit megtanulta, igaz, csak másodjára, hogy mi a megoldás:
– Régen, ha valami nem tetszett a férjem viselkedésében, szótlanul hátat fordítottam, és elvonultam. Kedvesem leszoktatott erről. Amikor látta, hogy elkomorulva bezárom magam mögött az ajtót, utánam jött, leültetett, és azt mondta: Most pedig elmondod, hogy mi bajod van! És a dolog megoldódott.
Manapság a férfiak annyira elkényelmesedtek, hogy minden munkát az asszonyra hagynak. Adja be a válókeresetet, végezze a vagyonelosztást ő. Sára története jellemző:
– Idén váltam el. Még mindig együtt lakunk családi házunkban, amelyet jelzálogkölcsön terhel. Itt volna az ideje, hogy a magam ura legyek, hogy legyen saját otthonom. Sajnos, ehhez a házat el kell adnunk, mert csak így tudom rákényszeríteni volt férjemet, hogy a lábára álljon. Régen azt hittem, hogy nem lesz probléma, ha egy házban maradunk.
Ha a nő összetörik
A férj váratlanul bejelenti, hogy elhagyja az asszonyt, többnyire egy fiatalabb nő miatt. A feleség élete darabokra hullik. A nő hajlamos arra, hogy keserű szemrehányásokat tegyen magának, mintha ő tehetne róla, hogy a férje elhagyta. Úgy érzi, valóban unalmas volt vele az élet, szexisebbnek kellett volna lennie, többet kellett volna törődnie magával és az otthonával, és akkor a férje nem ment volna máshoz. Ez azonban nem igaz. Györgyi meséli:
– A legmélyebb lelki válságból az írás segített ki, hiszen a papír mindent elbír. Leírtam, hogy mi fontos nekem az életben. Tízszer, százszor. Aztán leírtam, milyen sérelmek értek, mi miatt szenvedek. A zene is sokat segített. Táncoltam, bőgtem, kiabáltam, a földön fetrengtem. Megtehettem, egyedül voltam a házban. Fokozatosan minden kijött belőlem: a harag, a méreg, a fájdalom, a sértettség. Sikerült megtisztulnom. Sokat jártam a közeli erdőbe. Biciklin, gyalog. Hangosan sírtam, kiabáltam, hogy otthon, a gyerekek előtt újra a türelmes, mosolygós anya tudjak lenni, aki mindent kibír. Aztán jöttek a szertartások: az ajtón levő közös névtábla elégetése, az ajándékba kapott tárgyak likvidálása.
Furcsa időszak volt. De tudtam, fontos ez, hogy megtaláljam magam, hogy el tudjam viselni a régi barátokat, a régi életemet. Le kellett szállnom a gödör mélyére, hogy megszülethessen az Új Nő! Meg kellett tanulnom, hogy ne nézzek hátra, csak előre, mert az összetört életből egy új életnek kell születnie.
Végezetül foglaljuk össze, mi a legfontosabb teendő válás esetén:
- A gyerekeknek a szülők közösen jelentsék be a válást.
- Tegyen félre némi pénzt, hogy a válópert fizetni tudja.
- A nő ne tegyen magának szemrehányást a történtek miatt. A férje akkor is elhagyta volna, ha másképpen viselkedik.
- A válsághelyzetben mindenki segíthet: az orvos, a barát/nő, a jósnő stb.
Mit mond a jogász?
Ha az asszony tudja, hogy a férje adósságokat csinál, kérje a bíróságon a házastársi közös tulajdon megszüntetését. Ez azonban csak addig a napig érvényes, amikor az ítélet jogerőssé nem válik. A házasfelek között az aktívum és a passzívum egyenlő arányban oszlik meg, tehát feleződik minden (az adósságok is), amit a házasság ideje alatt szereztek. Néhány kivétel is van, például az ajándékok.
Törekedjen megegyezésre
A válóper alatt két megoldás lehetséges: a házastársak vagy meg tudnak egyezni, vagy nem. A megegyezésnek arra is ki kell térnie, hogy kinél maradnak a kiskorú gyerekek, ki fog tartásdíjat fizetni és mekkora összeget, hogyan osztódik meg a közösen szerzett tulajdon, mi lesz a közös lakással. A bíróságok az ilyen válópereket szeretik, mert nem nagyon érdekes a különválás oka. A szennyes kiteregetését nem kedvelik. Ha azonban a házasfelek nem tudnak megegyezni, ronda folyamatra készüljenek fel. Ha nem tudnak megegyezni, akkor az egyik fél kérelmére a bíróság dönt az ügyben.
Készítsen elég pénzt
A válóperre készülő asszonynak tudnia kell, hogy a jogi hercehurca sokáig fog tartani, és pénzbe fog kerülni. Az első kiadás a kérvényre ragasztott okmánybélyeg. Az ügyvéd honoráriuma nem szokott túl magas lenni. A tapasztalt ügyvéd tíz körömmel ragaszkodik a közös megegyezéshez, még kompromisszumok árán is.
Tartásdíj a házastársnak
A bíróság a gyerekeken kívül a házastársnak is ítélhet tartásdíjat. Erre olyan esetekben kerül sor, amikor az elvált házastárs (lehet az a nő, de a férfi is) nem tudja eltartani magát.
