Tisztelt Szerkesztőség! A férjemmel mindketten közvetlenül a nyugdíjazás előtt állunk. Egész életünkben becsületesen dolgoztunk a munkahelyünkön (szerencsére soha nem voltunk állástalanok).
Becsülettel felneveltük és kitaníttattuk mindkét gyermekünket. Már családot is alapítottak, szorgalmasak, ügyesek, és megállják a helyüket az életben. Most biztos azt gondolják, hogy nincs is okom panaszra. Nem is lenne, mert soha nem vágytam többre, mint amit a két kezünk munkájával el tudtunk érni.
Az emberek irigysége viszont nagyon bánt. Nemrég vettünk új autót, a fiamék kertjében pedig a nyár elején elkészült a medence, az unokák nagy örömére. Az egyik nap, amikor a kertben dolgoztam, hallottam, amint a két szomszédasszony arról traccsol, hogy „ezeknek már megint új autójuk van”. Sejtem, hogy rólunk volt szó, mert amint megláttak, rögtön másra terelték a szót.
A fiamék is azt hallották vissza, hogy ők milliomosok, hisz másnak nem telik a mai világban medencére. És hogy vajon mivel foglalkoznak, hogy ennyi sok pénzük van?
Miért fáj az a szomszédoknak, hogy lecseréljük a régi autónkat, amelyet annak idején nem is újan vettünk, egy másikra – és még csak nem is egy luxusautóra? Mi soha nem szórtuk a pénzt, hanem beosztottuk, hogy legyen lehetőleg mindenre, amire kell. A kertünkben megtermeltük a család számára szükséges zöldséget, gyümölcsöt, és állatokat is tartottunk. Van, aki nem termel zöldséget, mert ugye, azzal sok munka van. Inkább drága pénzért megveszi az üzletben, a kertjében pedig áll a nyakig érő gaz.
Nem jártunk rendszeresen nyaralni, étterembe, szórakozni. Ha azt tettük volna, soha nem jutott volna autóra. A fiam sem szélhámossággal szerzi a pénzt. Magánvállalkozóként sokszor hajnalban kel, és éjjel fekszik, annyi munkája van. Azt miért nem akarja látni senki se, mennyit dolgozik a másik? Mennyivel érzi magát jobban valaki, ha mindig azon mérgelődik, hogy a szomszédja, volt osztálytársa, ismerőse valamivel több anyagi javat tud felmutatni?!
Egy hű olvasójuk
Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket! Amennyiben szeretnék velünk és olvasóinkkal megosztanünnep a haji örömüket, bánatukat, problémáikat, szívesen állunk az önök rendelkezésére: akár névtelenül vagy álnéven is írhatnak. Kérjük, az ímél tárgya ,,LEVÉLTITOK'' legyen!
Ímélcímünk: office [at] ujno.sk
