A Sacher-torta nyomában jártunk Zselízen. Csokimázas írás csipkelelkű és édesszájú asszonyoknak...
Mit lehet tudni a zselízi Sacher-házról? Pontos adat nincs, de a ház valamikor a 18. és a 19. század fordulóján épülhetett, az Esterházy-kastély szomszédságában. Innen járhatott be naponta Franz Sacher a kastélyba. Az épület nagyjából kétszáz éves. Homokkősziklából épült, az eredeti házrész alatt boltíves pince van, amit tavaly sikerült helyreállítani: a Sacher Polgári Társulás egy közösségi teret alakított ki benne.
Mit kell tudni az Esterházyakról?
A család a magyar arisztokrácia egyik legnépesebb főúri családja, kis túlzással Erdélytől Felvidékig majdnem minden településen éltek Esterházyak. Viszont Sacherek csak Zselízen éltek! Idegenforgalmi szempontból a helyi Sacher Polgári Társulás ezt a kuriózumot szeretné kiaknázni.
Nemrég náluk járt Zacher Gábor magyarországi orvos is, aki a Sacher család oldalági leszármazottja. Tervük van rengeteg: szeretnének egy kávézót a felújított Sacher-házba, esetleg éttermet, amely az édesszájú turistákat várná...
Tortasütő verseny!
Ha már torta, akkor legyen tortasütő verseny. A társulás két alkalommal rendezett tortasütő versenyt, amelyre Sacher-tortával lehetett nevezni. Az utolsó nyáron pedig különleges Sacher-kreációkat mutattak be. Több lelkes Sacher-rajongó is segítségünkre volt, többek között Gréti, vagyis Kiánek Margaréta, aki nagyon szeret sütni, s mára a ház cukrászának számít. Ő mesélt nekünk a Sacher-torta titkáról.
A régebbi receptekben adtak instrukciókat a sütés idejére: nem hosszú sütési időt és alacsony hőmérsékletet javasoltak, amiből az következik, hogy a régi tészta lágy állagú lehetett (akár a mai brownie-k). S a kihűlt tésztára nem, csak a tetejére kentek baracklekvárt, a csokis bevonatot pedig cukros sziruppal készítették.
Miért száraz?
A bécsi Sacher szálló úgy árulja a tortáját, mint ami a legközelebb áll az eredetihez (hisz ők őrzik az eredeti receptet is). Ezt a tortát hosszabban sütik, mint ahogy a régi leírások ajánlják, a tésztákat is kettévágják, megtöltik a felforrósított lekvárral. A tortában főleg a csokibevonat dominál, vagyis ez kap főszerepet, míg a tészta kissé száraz és jellegtelen. (Ezért mondják rá, hogy fűrészporízű.)
TOVÁBBI KÉPEINKET A ZSELÍZI SACHER-HÁZRÓL GALÉRIÁNKBAN TUDJÁK MEGTEKINTENI
↓↓↓
ZSELÍZ ÉS A SACHER-TORTA
Van, ki nem ismeri a Sacher-tortát? Csokoládés piskóta finom baracklekvárral nyakon öntve, bársonyos csokimázzal borítva... Hogy mi köze van Zselízhez? Rengeteg. Kitalálója, Franz Sacher ugyanis kis családjával Zselízen szakácskodott az Esterházyak kastélyában…
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer – méghozzá a monarchiabeli Bécs városában – egy 16 éves szakácsinas: ő volt az a bizonyos Franz Sacher, aki Metternich herceg asztalára egy egyszerű és nagyszerű desszertet alkotott. Állítólag ez volt a Sacher-torta.
Hogy a történet mennyire valóságos, azt nem tudjuk, viszont ezzel még nem ér véget. Hogyisne, hisz Franz Sacher ifjú feleségével és Franz nevű elsőszülött kisfiával ezek után Zselízre költözött, hogy az Esterházy-kastély grófi családjának szakácsmestere legyen.
A képen Franz Sacher, a torta megálmodója, aki Zselízre költözött a családjával.
Itt született meg második fia, Eduard, mégpedig 1843 februárjában. A torta legendáját már ő, vagyis a másodszülött Eduard visszaemlékezéseiből ismerte meg a világ. A Zselízen született Sacher fiú ugyanis sokra vitte, hiszen 1876-ban ő alapította meg a máig működő, világhírű Sacher szállót Bécsben – ahol azóta is kapható a Sacher-torta, sőt akár online is megrendelhető.
Eduard a torta megszületését 1832-re teszi – ahogy azt a Csokoládéba öntött isteni adomány című könyvben olvashatjuk.
Eduard Zselízen született
A könyvet a zselízi Sacher Polgári Társulás adta ki, Zselízen ugyanis ők őrzik a Sacherok emlékét. A megelevenedő kultuszról az elnök, Kepka Márk (42), Csonka Ákos (35), valamint Kiánek Margaréta (46) mesél, aki nagy örömöt szerzett nekünk azzal, hogy elkészítette számunkra a finomságot.
A zselízi Sacher Polgári Társulás tagjai: Kepka Márk, Kiánek Margaréta, valamint Csonka Ákos
– Miért tartották fontosnak a Sacher-hagyomány felélesztését? – kérdezzük a társulás prominens tagjait.
Ákos: – Mindig is érdekelt a helyi kultúra – elvégre történész vagyok. Ezért is kapcsolódtam be már fiatalon a helyi Csemadok munkájába. Méghozzá éppen alkalmas időben, akkoriban újították fel ugyanis a székházukat, amit a helyiek csak Magyar Háznak neveznek. Ám ez a ház egy nevezetes ház, mert ugyanaz a ház, ahol a Sacher család zselízi tartózkodása alatt anno megtelepedett!
A Sacher-család zselízi háza
– Sajnos, az elején mi sem tudtunk többet erről, mint amit bárki más megtudhat, akit érdekel a sztori. Csak annyit, hogy az Esterházy-kastélyban tevékenykedett egy Sacher nevű úriember, akinek a nevéhez fűződik a híres torta megalkotása. Emléktábla is készült a híres szakácsról, azt sikerült is megtalálni, de ennyi. Minket, fiatal helytörténészeket viszont – elnökünk, Márk is történész, a gimnáziumban tanít történelmet – elkezdett érdekelni a téma. Hiszen mégiscsak egy világmárkáról van szó: a Sacher-tortát Tokiótól Buenos Airesig mindenhol ismerik. Úgy gondoltuk, érdemes utánajárni a dolognak, hiszen ez a mi örökségünk is.
Olvass tovább: A zselízi Sacher-torta
