Az ismert pszichológus, Szendi Gábor A nő élete – mit hoz a jövő című könyvében ismét velünk, nőkkel foglalkozik. Vajon mi ösztönözte arra, hogy ismét a gyengébbik nem életét kutassa?

– Mikor A nő felemelkedése és tündöklése című könyvemet írtam, egy csomó megválaszolandó kérdés merült fel bennem – kezdi Szendi Gábor. – Miért változott meg a nemek kapcsolata? Miért változott meg a biológiai programunk? Miért nőiesednek el a férfiak, és miért férfiasodnak a nők? És ahogy vizsgálódtam, kerestem a válaszokat, arra következtettem, hogy az emberiség megváltoztatta az evolúció menetét.

mitol-valtozik-a-no-kezdo.jpg
(Kép forrása: pinterest.com)

– Tény, hogy ma már nem úgy festünk, mint nagyanyáink a régi fényképeken. De nem játszhat szerepet ebben az is, hogy amióta a Monica Belucci vagy Catherine Zeta-Jones típusú „hús-vér” nők helyett zörgő csontú modellekkel vannak tele a lapok, rengeteg nő sanyargatja magát, hogy megfeleljen a kor elvárásainak?

– Sokan gondolják azt, hogy a kerekebb nőtípus egyszerűen kiment a divatból. Közben a valóság az, hogy az ízlés alakult a kínálathoz – és nem fordítva. Nehéz elhinni, de az evolúciós össze nem illésnek komoly biológiai következményei lettek. Ez azt jelenti, hogy a kőkorszakban kialakult génkészletünkhöz nem passzoló életformát folytatunk. Ennek külső jele, hogy az utóbbi ötven évben jelentősen csökkent a nők mellmérete, csípőszélessége, míg a derékbőségük szélesedett, a testmagasságuk pedig nőtt. Külsőre tehát fiúsabbakká váltak. Ezzel azonban nincs vége. Egyre több a vezető nő, a reáltudományokban is egyre kiemelkedőbb a szerepük, és még sorolhatnám. Ezt sokan az egyenjogúság kivívásával magyarázzák, miközben ennek oka a nők megváltozott agyműködése. Az egyenjogúság ugyanis csak lehetőséget teremt, de ha nincs hozzá képesség, senkiből nem lesz építész, elméleti fizikus, matematikus.

– Több évezred után miért pont most változott meg a nők agyműködése?

– Régóta ismert, hogy az agy nemét az agyfejlődés korai szakaszában a magzatot ért hormonhatások határozzák meg. Ezt azonban sokáig csak a tesztoszteron, vagyis a férfi nemi hormon hatásával magyarázták. Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor úgy mondhatnánk, hogy tesztoszteron hatására férfiagy, az ösztrogénére pedig női agy alakul ki. Mára azonban bebizonyosodott, hogy nagy dózisú ösztrogénnel még erősebb maszkulinizáció érhető el, mint tesztoszteronnal.

Az így született lányok később fiús viselkedést mutatnak, kevésbé érdeklődnek a csecsemők iránt, agresszívebbek, viszont jobbak a vizuális képességeik, ügyesebben dobnak célba, és jobbak matematikából és fizikából.

– Hogy kerülhet a kismama szervezetébe ilyen nagy mennyiségű ösztrogén?

– A múlt évszázadban körülbelül négymillió veszélyeztetett terhes nőnél alkalmaztak ösztrogénhatású szintetikus dietilsztilbösztrol (DES) kezelést. Ennek hatása generációkon keresztül öröklődik tovább. Komoly hormonhatások érnek minket a xenoösztrogének (ösztrogénhatású vegyi anyagok) által is, amiket még csak el sem tudunk igen kerülni, hiszen egyre nagyobb mennyiségben megtalálhatóak a környezetünkben. És ehhez jönnek még a fitoösztrogének, amelyek a növényekben – legnagyobb mennyiségben a szójában – fordulnak elő.

– A legtöbb ösztrogén a táplálkozás során kerül a szervezetünkbe. Az egészségesnek tartott tejjel és tejtermékekkel a gyerekek kétszázötvenszer több ösztrogént fogyasztanak, mint vízivással. Sokan azt az elméletet támogatják, hogy a fogamzásgátlókból a vizelettel a folyókba, majd az ivóvizünkbe kerülő hormonok a felelősek például a férfiak elnőiesedéséért. Ez nem így van. Az ivóvízben található hormonoknak csupán 1%-a származik a fogamzásgátlókból. Ezzel szemben az ösztrogének 90%-a az állatfarmokról kerül a környezetünkbe! A magas hormonszint mellesleg fokozza a nyugati emberek rákkockázatát is. Ha lehetne alkalmazkodni a magasabb hormonszintekhez, akkor ez már megtörtént volna, és a kumulatív hormonhatás nem okozna annyi nőgyógyászati rákot.

mitol-valtozik-a-no-szendi-gabor.jpg
Szendi Gábor (Kép forrása: tenyek-tevhitek.hu)

– Meglepő volt számomra, hogy az első fejezet címe ’A Lolita’. Ebben azt írja: nem a média erőlteti rá a nemiséget a gyerekekre, hanem a lányok korai érése tette a szexet témává velük kapcsolatban.

– A 19. századig a lányoknál az első menstruáció 16-19 éves korban következett be. A megváltozott táplálkozás, a feleslegesen nagy kalóriabevitel hatására most már átlagosan 12 évesen kezdenek menstruálni a lányok! Ettől kezdve tehát nemileg érettek. Míg mi egy 12 éves kislányt gyereknek tekintünk – ő valójában már nő. A nemi érést felgyorsítja a széthulló család is. Itt egy óriási szakadék van a biológiai és a lelki érés között: a gyerekek hamar nemi életet kezdenek élni.

– Nagyon úgy néz ki, hogy minél inkább beavatkozik az ember a természet működésébe, az annál inkább ellene fordul. Az előbb említette a férfiak elnőiesedését. Ez azt jelenti, hogy hiánycikké válnak a macsók?

– Nem biztos, hogy sok nő könnyeket ejtene emiatt. Bár a nőket a menstruációs ciklusuktól függően mindig is egyfajta kettősség jellemezte. Ovulációs időszakban a férfias, domináns egyedekhez vonzódnak, míg a terméketlen napokon a családszerető, szelíd férfiakat részesítik előnyben. Az „Ess teherbe egy macsótól, és neveltesd fel utódod egy papuccsal!” biológiai kódnak azonban valamelyest korlátot szab az erkölcs. Valamelyest, mert azért kakukkfiókák akadnak szép számmal. Ez a fajta ciklikus „ízlésváltozás” azonban megszűnik azoknál a nőknél, akik fogamzásgátlót szednek. Testük ilyenkor folyamatosan a terhesség állapotában van, ezért kifejezetten a feminin férfiakhoz vonzódnak. Másrészt magzati korban a fiúkra a környezetből és táplálékból származó ösztrogének feminizáló hatással vannak. Ezt bizonyítja az is, hogy a 20. század során drasztikusan csökkent a férfiak spermaszáma és tesztoszteronszintje. Ez pedig lustává, kényelmessé teszi őket. Sokszor csak akkor jönnek rá a nők, hogy nem jól választottak, amikor felhagynak a fogamzásgátló szedésével. Sokszor már a gyerek is megszületik, mire ráébrednek, hogy a pasinak már a szagát sem szeretik!

A fogamzásgátlók hatására ugyanis a nők tévesen a génrokon – nőies – férfiak illatát találják vonzónak. Később viszont hamarabb lesznek hűtlenek hozzájuk, mintha olyan párt választottak volna, akitől különböznek. Egyébként ezekben a kapcsolatokban, ahol kimutatható az immunológiai rokonság, sokkal gyakoribb a vetélés, valamint a koraszülés.

– Lehet, hogy a fogamzásgátló tabletta hatására nem álmaink hercege mellett döntünk, de azért ismerjük el, sok jót köszönhetünk neki. Csökkent az abortuszok száma, kevesebb nő kényszerül arra, hogy muszájból férjhez menjen, és sok nő „neki” köszönhetően építheti szabadon a karrierjét. És még sorolhatnám...

– A fejlődés Janus-arcúsága ez. Rengeteg jó dolog kapcsolódik a fogamzásgátló feltalálásához, de mégis durván beleszólt az evolúció menetébe. Elvégre az evolúció motorja a szaporodás. Most hogy is állunk ezzel? Minél egészségesebb, jobb körülmények közt él egy nő, annál később szüli meg az első gyermekét. Először saját egzisztenciáját teremti meg, majd érett fejjel vállal családot. Addig is marad az egyre elfogadottabb együttélés. Mára a párok 50-60% él együtt, és nagy számban még a közös gyermek megszületése után sem tervezik a házasságkötést. Ugyanott tartunk, mint az őskorban, amikor is szeriális kapcsolatok voltak: egyik tartós kapcsolatból a másikba mentek. Gyermek nélkül pedig még könnyebb kapcsolatból kapcsolatba „reppenni”. A házasság fel sem merül. Ami érthető, ha kicsit visszagondolunk arra, miért is volt régen szükség a házasságra. Régebben elítélték, megbélyegezték a házasság előtti szexet! Tehát ha a férfi rendszeres nemi életre vágyott, nem volt más választása, mint a nősülés. Évmilliókig így működött az ember. Ez mostanra megszűnt, hiszen a nőket a fogamzásgátlás elérhetővé – s ez által értéktelenné tette.

– Az én generációm számára még természetes volt, hogy idővel férjhez megyünk, gyermeket vállalunk. Ma sokszor találkozom olyan nőkkel, akik a gyermektelenség mellett döntenek.

– Tény, hogy egyre több a gyermektelen nő. Angliában például 2010-ben a 45 éves nők 20%-a, Németországban pedig 27%-a volt gyermektelen. Ez elképesztő! Ez azt jelenti, hogy a nők több mint egynegyede lemondott az evolúciós programról. Ez korábban elképzelhetetlen volt, hiszen annak idején a gyerek „jött”. Talán még ennél is meglepőbb, hogy egy felmérés során arra a kérdésre, vajon egy nőnek a teljes élet érzéséhez szüksége van-e az anyaság megtapasztalására, a válaszadó nők 70%-a válaszolt nemmel. És a gyermekes nők 69%-a ugyanezt válaszolta! Hogy lehet ez? Az utóbbi években több helyen végeztek kutatást arra vonatkozólag, hogy az emberek mennyire elégedettek a gyerek születése után. Arra a következtetésre jutottak, hogy a gyerek nyújtotta öröm nem ellensúlyozza a párkapcsolat minőségében bekövetkezett romlást. S mikor a gyerek felnő, az anyák sokszor kisemmizettnek érzik magukat, mert ott állnak jövőkép és karrier nélkül, egy megromlott házassággal a nyakukon.

minden_reggel_ujno.sk_166.png

– Sokan mégis benne maradnak ezekben a megromlott kapcsolatokban.

– Elképzelhető, hogy összességében még a rossz házasság is jobb, mint az egyedüllét. A magány és az egyedüllét egyébként is korunk egyik kulcskérdése. Egyre több nő él egyedül. A nők önállósultak, megszűnt a férjhez menési kényszer. Igényesebbek lettek, érettebb kapcsolatokra vágynak – miközben a férfianyag silányul. Sok mai férfi diszfunkcionális  családban (elvált szülők, nem megfelelő törődés) nevelkedett, és csak felszínes kötődési mintát hozott magával. Ezek a férfiak nem akarnak tartós kapcsolatot, gyereket, házasságot! Terápiás gyakorlatomban is azt látom, hogy a nők gyártják a mondvacsinált ideológiákat, hogy azért maradnak egyedül, mert magasak az igényeik. Viszont amint találnak valakit, hirtelen kiderül, nem is olyan magasak azok az igények!

– Nemrég láttam egy dokumentumfilmet, amelyben nők vallottak arról, milyen plasztikai beavatkozásokat vállaltak pusztán amiatt, hogy megtartsák jól fizető állásukat. Tényleg ennyire háttérbe szorul a bölcsesség a szépséggel szemben?

– A nők évente dollármilliárdokat költenek a szépészeti szerekre, és átlagban napi negyvenöt percet szánnak szépségápolásra. A külső ma befektetés! A multik világában a szépség állást, nagyobb fizetést jelent. A karcsú nők Amerikában például 7-10 %-kal többet keresnek a túlsúlyosakhoz képest. Európában átlagosan hat kiló súlyfelesleggel 3.3%-al volt kevesebb a nők fizetése. És még egy adat: az elhízott munkanélküli nőknek ötször annyi állásinterjún kell részt venniük, mint a vékonyabb nőtársaiknak. Ráadásul a szép embereket mindig is jobb képességűnek tartották.

Amikor a szépség ennyi előnnyel jár – leválik a termékenységről. A mai szép nők (akiknek arcán megtalálhatóak a férfias jegyek, lásd Jennifer Annistont, Sharon Stone-t, Sandra Bullockot) egy része terméketlenséggel küzd. Ez éppen a maszkulinizálódásuk következménye.

– A tükröt be tudjuk csapni, de belső biológiai óránkat nemigen. Egyszer eljön a nap, amikor a szomszéd kisfiú néninek szólít minket, a boltos kislány csókólomot köszön. Az evolúciós változások mennyire hatottak ki a nagyszülők helyzetére?

– A régi időkben az öregek megbecsült, hasznos tagjai voltak a társadalomnak. Mára azokból lettek nagyszülők, akik szülőként sem igazán álltak a helyzet magaslatán. Így nem meglepő, hogy inkább szeretnék kiélvezni az életet, mint az unokákkal nyűglődni. Mindemellett egyre emelik a nyugdíjkorhatárt, így egyre csökken azoknak a száma, akik aktívan be tudnak kapcsolódni az unokák nevelésébe. Ezzel pedig „a nagyszülők Európa demográfiai öngyilkosságát segítik elő”.

– Bevallom, kezdem igencsak borúsan látni az emberiség jövőjét.

– Sajnos, a változásokat visszafordítani nem lehet. Megállítani viszont igen. Bár nem könnyű, mert a beavatkozás sokszor apróságokon múlik: ha az egyik helyen meghúzunk egy csavart, soha nem tudjuk, mi változik máshol.

Janković Nóra
Cookies