Műanyag nélkül nincs élet, mindenhol ott van. A múltkor bementem a Jyskbe, a termékek alatt ott állt kis cetliken, hogy miből gyártották. A vánkosok, a függönyök, a szőnyegek, minden műanyagból készült – az is, ami nem is annak nézett ki, még tapintásra sem. Van élet műanyag nélkül?

Bea Johnson: ki ő? A hulladékmentes életmód úttörője, aki világszerte százezreket inspirált arra, hogy iktassák ki a szemetest az otthonukból. A francia származású amerikai blogger 2008-ban kezdett bele a nulla hulladék projektbe; azt állítja, hogy ha ő meg tudta csinálni, akkor bárki képes rá. (Magyarul is megjelent a könyve.) Az teszi őt népszerűvé, hogy semmi fontosról nem mondott le, mégis 40 százalékkal sikerült csökkentenie a család éves anyagi kiadásait is.

folia-no.jpg
Nem mindig átok a csomagolás! Sokan átesnek a ló túloldalára, mondván, hogy minden élelmiszert kimérve áruljanak. Rengeteg a csomagolási hulladék a világban, de sok élelmiszert azért csomagolnak be, hogy ne jussanak bele a kórokozók a környezetünkből. (Most, vírushelyzetben azért is helyezik sokan előtérbe az előrecsomagolt alapanyagokat.)  Arról nem is szólva, hogy sok élelmiszer megromlik, ha nem csomagoljuk be.

Ökológiai lábnyom

Mi a jelentése? Ökológiai lábnyom: megmutatja, hogy mennyi vízre és helyre van szükségünk a Földön ahhoz, hogy fenntartsuk magunkat – és közben mennyi hulladékot nyelünk el. Ha egy tehénke egy hektáron legel, annyi az ökológiai lábnyoma. Ha sokat utazunk repülővel, az nem jó, hiszen közben sok üzemanyagot használunk fel. Ha messzi országból ideutazó paradicsomot eszünk, annak is magas az ökológiai lábnyoma, hisz sok benzint használtak el a szállítása közben, és szennyezték a levegőt. Még egy ímél is megterheli a környezetünket, hisz zabálja az energiát. (Az internetforgalom majdnem ugyanannyi terhelést generál, mint a légi közlekedés.)

Bea Johnson a hulladékmentes életmód úttörője, aki világszerte százezreket inspirált arra, hogy iktassák ki a szemetest az otthonukból.

Az ökolábnyomot hektárra lebontva adják meg, s egy kanadai ökológus, Mathis Wackernagel és kollégái alkották meg 1997-ben. A számítások ma azt mutatják, hogy „túllövést” produkálunk, tehát nagyobb a lábnyomunk, mint a Föld biológiai kapacitása. A Földnek ma egy évre és 4 hónapra van szüksége ahhoz, hogy regenerálódjon az után, amit egy év alatt elhasználunk rajta. A legnagyobb probléma az, hogy a természeti erőforrásokat sokkal gyorsabban alakítjuk át (sok) szemétté, mint ahogy ezt a szemetet újra tudjuk hasznosítani. Ez a végén kimerítheti a természeti erőforrásokat.

fold.jpg
A műanyag nem rossz, csak rosszul használjuk! Nem kell lemondani mindenről! A húsról se. A kulcsszó: mindent módjával

A víz! Nekünk van!

Ez fontos a túlélésünk szempontjából – s bár itt a Kárpát-medencében van vizünk (miközben a világ más részein, ha lefúrnak, csak homokot találnak!), ésszerűen kell vele gazdálkodni. Hisz most épp egy nagy aszály kellős közepén csücsülünk, miközben árvizek vannak a hirtelen lezúduló csapadék miatt. A világban ma olyan fiatalokra van szükség, akik szárazságtűrő növényeket nemesítenek, energiatakarékos okosházakat terveznek – olyan fiatalokra, akik értik, hogy miért fontos hazai élelmiszert fogyasztani. (Helyben ad munkát a megtermelése, és a munkaerőnek is kisebb az ökolábnyoma, hisz nem utazik messzire munka után.)

Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy mennyi vízre és helyre van szükségünk a Földön ahhoz, hogy fenntartsuk magunkat – és közben mennyi hulladékot nyelünk el.

Alexszal manipuláltak: zsigerbeszéd!

A zsigerbeszéd tulajdonképpen a reklám és az a sok hazugság, ami nap mint nap elönt bennünket a médiából. A reklám ma már mindenütt jelen van. És ha nem is hiszünk a friss leheletet népszerűsítő széles mosolynak, kisagyunk valahol hátul elraktározza (és majd a jóléttel köti össze.) Ahhoz pedig, hogy a média közvetítette álhíreket ki tudjuk szűrni, bizony a józan eszünkre is szükség van! No meg körültekintésre, hogy ne tudjanak bennünket manipulálni. A Covid-19 járvány ferde tükröt állít elénk, hiszen rengeteg a rémhír.

tatyo.jpg

A világutazó Alex falumbeli (sikabonyi), ezért ismerem, készítettünk is vele interjút a világjárásáról. Most éppen Ischlben ragadt vesztegzár alatt, mert az egyik legfelkapottabb bárban dolgozott bármixerként. Ischl a tél Ibizája: ide járnak a gazdagok és szépek síelni és bulizni! Alex felrakott egy videót, amelyben elmesélte, hogyan néz ki Tirolban a karantén, s mi lett a barátjával, aki hazaindult. A 444.hu hírportálon úgy állították be, mintha ez a barát egy pesti fazon lett volna (Alex szintúgy), akin Budapesten nem végezték el a vírustesztet, pedig hazatérése után autóba ült, és bement a kórházba. (Igen, csak mindez Pozsonyban történt!) Az álhírrel azt akarták prezentálni, hogy milyen hanyag a magyar ellátórendszer. Ám úgy hazugság az egész, ahogy van, és a történetben senki nem az, aki... A tájékozatlan fogyasztóval, aki nem ismeri az összefüggéseket, s nem lát a dolgok mögé, minden butaságot el lehet hitetni. Ne higgyünk a zsigerbeszélőknek, akik értelmezik számunkra a világ dolgait, és helyettünk gondolkodnak. Ha saját eszünket használjuk, az is a környezetvédelem egyik fajtája.

–nagyvendégi–

 

Kapcsolódó írásaink: Valami Amerika, Ne csomagolj be semmit?

web-bannerek-hirlevel-01_1.jpg

Új Nő csapata