Nikotinpárna és társai – a snüssz

A svédek találták fel még a 18. században: az őrölt dohányleveleket összekeverték sóval és vízzel, majd zacskóba porciózták. Ez volt a snüssz.

Visszatért. Mármint a dohány. Gyerekkorom nagy olvasmányélménye volt a Tamás bátya kunyhója. A dohányt ott a rabszolga-kereskedők forgatták a szájukban, s köpködték szerteszét, amikor közszemlére bocsátották a rabszolgákat a piacon. Most pedig itt van a snüssz.

Nemrégiben „újhullámosították”, s tömi nálunk is már minden harmadik kamasz, a focisták és a sportolók pedig szó szerint imádják. Pedig a nikotin mérgező vegyület. Tizenháromtól felfelé a kamaszok zöme ki­próbálja, aztán a huszonévesek – ezt tömte szájába még nem is olyan régen Zlatan Ibrahimović, az őrült bosnyák származású svéd focista. A snüssz olyan, mint egy miniteafilter. Csak fel kell helyezni az ínyhez, s már végzi is a dolgát: zsib­badásig csípi a kamaszt. Aki feldobódik, az bódultságot érez, pulzusa megemelkedik, kellemesen szédül. Ha nincs szokva a nikotinhoz, először hányni is fog. A snüssz nagy előnye a diszk­rét használat, azonnal nikotinhoz juthatunk általa: a tanár orra előtt, az utcán sétálgatva vagy akár egy értekezleten... Füst­mentes, tehát a mellettünk ülő nem fogja velünk együtt „él­vezni”, s a tüdőt sem károsítja, hisz nem jut bele káros anyag.

Járvány lett a snüsszből, az alapiskolások is kipróbálják, sőt szorgosan tömik, hisz se a szülő, se a tanító nem vesz ész­re semmit. „Unod a sulit. Unod, hogy már hetedik órája ülsz bent az iskolá­ban, minden bajod van. S akkor jól jön a snüssz, mindjárt jobban érzed ma­gad. Nagyon rá lehet szokni, mert senki nem vesz észre semmit, s te csak elvagy magaddal” – mondja egy nyolcadikos fiú, aki beszélgetés közben is benyúl a szájába, s kiveszi, amit ott talál.

Ott áll a szomszédban a trafik, ahonnan a snüsszt beszerzi. Sok gyereknél van egy egész dobozzal, és ha kifogynak, isko­la után mindig ide jönnek venni. A szü­lő pedig, ha megtalálja, fogalma sincs, mi az a fehér filteres zacskó...

Nikotinpárna

A snüssz egyre népszerűbb, Svédországban konkrétan úgy árulják, mint máshol a cukorkát. Hogyisne, hisz ott találták fel a 18. században: a dohányleveleket bekeverték sóval és vízzel, majd kiporciózták. Fogyasztása nem bünteten­dő, de értékesítése az Európai Unióban igen – ez alól csak a svédek kivételek, hisz náluk a snüsszfogyasztás több száz éves múltra tekint vissza.

Többfajta snüssz van!

Mára ugyanis kitalálták a nikotinpár­nát, ami a snüssz újhullámosított változata, s ami ellen, úgy­mond, nem lehet kifogás: ez növényi rostból hozzáadott niko­tinnal készül, dohányt pedig egyáltalán nem tartalmaz. Ezt is snüssznek mondják, és snüsszként árulják a ráengedett niko­tin miatt. (Ugye, melléje kap még ízesítőanyagokat, van a kíná­latban mentolos, kólás, Red Bull-ízű termék...) Mostanra már összemosták a két változatot, a dohánnyal kevertet és a nem dohányosat is – snüssznek nevezünk minden ilyen terméket. A snüssz füstmentes, viszont brutális nikotinfüggőséget okoz, hiszen egy párna akár 20 cigivel is felér, ami kezdetben oldja a szorongást, hosszú távon viszont (a hozzászokás miatt) a hiá­nya nagyon erős szorongást vált ki. A benne található nikotin pedig erős érösszehúzó hatású, így egy idő után a párna mel­letti íny elkezd sorvadni, elhalni, szabaddá válnak a fognyakak, ami a fogak szuvasodásához és bűzös lehelethez vezet. A fo­lyamatot vissza sem lehet fordítani, főleg ha továbbra is marad az addikció.

Melyik a károsabb?

Az orvosok sze­rint az eredeti, dohánytartalmú snüssz a legveszélyesebb, ugyanis bizonyítottan növeli a húgyhólyag­ és hasnyálmirigy­rák előfordulásának esélyét, utóbbi pedig sokkal halálosabb a tüdőráknál. Viszont az új generációsoknál is érkeznek a mér­gezés tünetei: kezdetben hasmenés, ké­sőbb nehézlégzés. Míg egy szál cigaretta nikotintartalma 1 mg, ezek a kis tasakok 4-től 20 mg-ig tartalmazhatnak nikotint. (Egy kis tasakkal így akár egy egész do­boznyi ciginek megfelelő nikotin juthat a szervezetbe.) Sőt, léteznek még 100 mg feletti kiadások is. A nikotin erejét ma nem csupán a kamaszok – a sportolók és a focisták is próbálják hasznosítani (nálunk is). Azt mondják, a nikotin ellazítja őket, másfelől energialöketet ad. A szakértők szerint a snüssz elterjedése járványhoz hasonlít, pedig újabban már spermakárosító hatásairól is cikkeznek.

Újrahasznosítják

Sokan kisebb adagokban fogyasztják, főleg az erősebb snüsszöket: kiveszik a szájukból, pihentetik a doboz­ban, majd újra beteszik. Mint a srácok elmond­ták, buliban „gáz használni, mert alkohollal keverve elég csúnya dolgok szoktak bekövet­kezni”. A lányok is használják, bár nem sokan, s az erős függők akár napi ötször is tömnek. Pedig kiszárad tőle az íny, rossz ízű lesz a nyál, de sokakat ez sem zavar. Szóval ha még nem hallottunk a snüsszről, kérdezzük meg tizen­éves gyermekünket...