Indítsa velünk a napot: friss, érdekes hírek és cikkek minden nap! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Ötórai tea beszélgetések az élet és a női életérzés nagy kérdéseiről. Kövessen bennünket az online felületeinken.
ÖTÓRAI TEA A RÓZSAKERTBEN
Eljött a rózsás nyári ünnepek ideje. Számos délutáni és esti alkalom várja – ilyen a csipkés kesztyűs ötórai tea a barátnőnkkel –, hogy kivételes ruhaneműbe rittyentsük magunkat a saját és környezetünk örömére.
A teljes divatanyag itt: Ötórai tea a rózsakertben
ELSA SAHAL NŐI SZOBRA
Elsa Sahal elismert francia szobrász, organikusan formált szobrairól ismert. Műveivel a női test tárgyiasítását kérdőjelezi meg. Szobrain női szimbólumokat jelenít meg, így egyszerre idéznek komolyságot és erotikát.
BUNKERTÚRA
A múlt szilánkjai: a képen a füleki zománcgyár betonbunkerének betörött ablaka. A városban, Füleken kétféle riasztás volt: az egyik a légi veszélyt jelezte, a másik a légiriadó volt – ekkor a repülők már elérték Fülek határát. Így volt idő, néha tíz perc, néha egy félóra lejutni az óvóhelyre. A fülekieknél mindig készen állt a túlélőcsomag: víz, egy kevéske élelem, meleg takaró, száraz pelenka a piciknek. (Fotók: Papp Viki)
Ma, a szomszédban dúló háború árnyékában bunkert árulnak élelmes vállalkozók. De mi is az a bunker? Füleken néztünk utána, ahol a háború alatt egész bunkerrendszerek működtek. Mesiarik Maros, a füleki Vármúzeum munkatársa kísért bennünket a bunkertúrán.
Maros kinyitja az óvóhely ajtaját. Elül a város zaja. A levegő nyirkos és nehéz. Háborús emlékek vesznek körül bennünket: harci eszközök, lőszerek, katonai egyenruhák és fotókiállítás. A járatok időkapszulák. Olyan helyek, ahol a füleki gyerekek anyjuk kezébe kapaszkodva várták, hogy elhallgasson végre a sziréna.
A bunker nem volt komfortos, mert nem annak épült. Pár óráig ki lehetett lent bírni, de nem napokon keresztül. Az emberek a földön üldögéltek a vészcsomagjaikkal.
– Hol járunk most?
– Sokáig úgy hittük, hogy ez a vár pincéje – kezdi Maros. – Tanakodtunk is nevetgélve: talán a török titokban itt kóstolgatta Fülek savanyú borát?! Hát nem. Ezek itt óvóhelyek voltak. Az iskolában sok mindenről tanultunk: fasizmus, Berlin ostroma, keleti front… Csak arról nem esett szó soha, hogy Füleken is áthaladt a front. A helytörténeti óra kimaradt. 1944 karácsonyán a füleki lakosok óvóhelyeken húzódtak meg – a zománcgyár és a vasúti csomópont miatt Fülek katonailag rendkívül fontos célpontnak számított.
Olvass tovább: Bunkertúra
ÉG A VÁROS, ÉG A HÁZ IS
Látogatóban a szenci Tűzoltó Múzeumban. Ég a város, ég a ház is, nem is egy ház, hanem száz is, tűz-tűz, tűz-tűz, jaj, de messze a kanális! – zeng a gyerekdal. Az oltás sokáig lehetetlen feladatnak tűnt: végig kellett nézni, hogyan válik az élet – sokszor szó szerint – a tűz martalékává. Elődeink tudnának mesélni porig égett településekről, kastélyokról, erdőkről. Térségünkben 200 évvel ezelőtt alakultak az első önkéntes tűzoltó-egyesületek, a bátor tűzoltóknak állít emléket a Tűzoltó Múzeum Szencen.
Az egyenruha Tótgurabról származik.
Az ÖT felirat az önkéntes tűzoltót jelentette. Az egyenruha azért volt fontos, hogy meg tudják különböztetni a tűzoltót a katonától vagy a csendőrtől. Sok esetben több községnek volt egy csapata, mert a tűzoltó-egyesület fenntartása költséges volt. Például Magyarbél alá tartozott Németbél, Dunaújfalu és Zonctorony is.
Sokszor kisegítették egymást, például mikor Cseklészen leégett az Esterházy-kastély, ott is oltottak a szenci önkéntesek. (Ez 1911-ben történt.)
Szencen várják a gyerekeket, de a felnőtteket is! A múzeum az Esterházy Griff fogadó régi épületében taláható. Az iskolásokat, valamint az egyéni látogatókat edukálják is. Elmondják nekik, mikor oltunk vízzel, mikor habbal, mit nem szabad vízzel oltani – vagy hogy egy egyszerű pokróccal is lehet életet menteni.
Évkönyv
Kézzel írták, az 1800-as évek végétől – ekkoriban jöttek létre az első önkéntes egyesületek. A második világháborúig vannak benne jegyzetek. Az egyesületek alapítólevelében mindig volt rajz és leírás, hogyan kéne kinézni az egyenruhának.
Olvass tovább: Ég a város, ég a ház is!
MINDEN A HORTENZIÁRÓL
Angliában az 1800-as években jelent meg nagyobb számban a hortenzia. Az első példányok Amerikából érkezhettek – ez a cserjés hortenzia lehetett, sok apró fehér virággal. A hortenzia színe sokáig a fehér volt. Nem véletlen, hogy kedvelt dísznövénnyé avanzsált az általunk csak vad hortenziának nevezett cserjés hortenzia, a Hydrangea arborescens. Észak-Amerikából származik, onnan, ahol kemény telek vannak, ezért télálló. Hatalmas fehér gömbvirágairól ismert, ezek nyár közepén jelennek meg, és hosszan díszítenek – mi itthon a megfelelő pillanatban levágunk belőlük egy csokorra valót, és télre bedíszítjük velük a vázákat.
Népszerű közülük az Annabelle, mely látványos megjelenésével belopta magát a kertbarátok szívébe. Virágszíne stabilan fehér marad, mert nem érzékeny a talaj pH-értékére. Magyarán, nem kell neki savanyú talaj (ez a legjobb benne!). Olyan helyen érzi jól magát, ahol a napfény és árnyék váltakozik egymással a nap folyamán.
Képes megváltoztatni a színét
A hortenzia egy igazi illuzionista, képes színeváltozásra: lehet kék, de akár rózsaszín is. Görög neve hydrangea, ami vizeskorsót jelent. Ha ájultan találjuk a hőségtől, elég ráönteni egy vödör vizet (a legjobb esővizet). Titka a sok víz és félárnyék, ha ez megvan, hatalmas viráglabdákat hoz. A hortenzia termesztése türelemre tanít, arra, hogy mindennek kivárjuk az idejét...
Olvass tovább: Minden a hortenziáról
