Elég nehéz lenne pontos statisztikai adatokkal kimutatni, hogy sorrendben mi okozza leggyakrabban a házasságok felbomlását. Az okok között gyakran szerepel az alkoholizmus, a fizikai bántalmazás és a külső kapcsolat.
Mire a felek a bíróságig jutnak, viszonyuk gyakran annyira elmérgesedik, hogy már csak a válás hozhat megoldást. Vannak, akik a válókeresetet figyelmeztetésnek szánják, de végül ők sem tudják megmenteni a házasságukat.
A statisztikák szerint a házasságok körülbelül negyven százaléka végződik válással. A beadványok hetven százalékát a nők adják be. Ők fordulnak inkább szakemberhez, pszichológushoz, és elsősorban ők keresik a kiutat. A férfiak szívesebben dugják strucc módjára a fejüket a homokba: nem akarnak tudni a problémákról. A válások nagy részére az első hét évben kerül sor.
Hogy miért?
Sokan nem is ismerik egymást igazán, amikor az anyakönyvvezető elé állnak. Nem jó, ha túl sokat várunk a boldogító – vagy annak remélt – igen kimondásával, de az sem, ha túl gyorsan fejest ugrunk a házasságba. A szakemberek minimum egy-, maximum hatéves ismeretség után ajánlják a kapcsolat törvényesítését. Egy német viselkedéskutató hosszú távú, 15 000 pár kapcsolatát vizsgáló felmérése szerint általában az a baj, hogy nem sikerül átmenteni a lángoló szerelmet mély szeretetbe. Kezdetben rózsaszín szemüvegen keresztül látjuk a másikat, és nem akarunk tudni a hibáiról.
– Minden párnak azt ajánlom, hogy a szürke hétköznapok tesztjeként költözzenek össze még a házasságkötés előtt – mondja a szakember.
Csak így lehet kipróbálni, hogy valóban egy hullámhosszon vagyunk-e, és képesek vagyunk-e az együttélés kompromisszumaira.
Azok, akik alapvető dolgokban nagyon különböznek egymástól, képtelenek lehetnek hosszabb ideig együtt élni. A hasonlóság alapozza meg a stabil házasságot – véli a párterapeuta, és ezt igazolják a felmérések is. Azokkal az emberekkel érezzük jól magunkat, akik többé-kevésbé olyanok, mint mi: hasonló a gondolkodásuk, az értékrendjük, a műveltségük és a kultúrájuk. Alapvető össze nem illés esetén a békés együttélés szinte lehetetlen. Például egy mélyen vallásos ember valószínűleg nem lesz boldog egy megrögzött ateistával. Nem illenek össze azok sem, akik teljesen eltérő véleménnyel vannak a gyereknevelésről, a pénzügyi és más fontos kérdésekről.
Arra is érdemes ügyelni, hogy hasonló háztartás-vezetési elveket tartsunk szem előtt. Ha egy hanyag és egy tisztaságmániás ember köt házasságot, a vita szinte előre programozott.
Sok múlik a neveltetésen. Sokaknak azért vannak nehézségeik a házasságban, mert nem vették figyelembe kedvesük eltérő kulturális és társadalmi hátterét. A leendő párok töltsenek minél több időt jövendőbelijük családjával. Figyeljék meg, mi a véleményük a vallásról, a házasságról és a gyereknevelésről, hogyan bánnak a pénzzel, olaszosan, hangosan veszekednek-e, vagy nyugodtan megbeszélik a dolgokat.
Senki ne higgye, hogy jövendőbelije később lényegesen másként fog viselkedni! Az emberek többsége olyanná válik, amilyenné a családja neveli, és csak kevesen képesek elszakadni az otthoni mintáktól. Biztosak lehetünk benne, hogy közös életünkben hamar megjelennek azok az életvezetési elvek, amelyeket mi vagy a párunk otthonról hozott. Ha a fiú azt látta, hogy kizárólag az anya felelős a háztartásért és a gyereknevelésért, férjként valószínűleg ő sem fog rendszeresen porszívózni, mosogatni vagy gyereket dajkálni.
A súrlódások másik oka, hogy az emberek az évek során teljesen természetes módon megváltoznak. A harmincadik életév betöltése válaszutat jelenthet. Amikor valaki eléri ezt a kort, megváltozik – vagy megérik. A párjának pedig nem biztos, hogy így is tetszeni fog.
A férfiak gyakran önzőbbek, céltudatosabbak és általában sokkal megfontoltabbak lesznek. A nők ebben a korban önállóbbá válhatnak, kevésbé hajlandók alkalmazkodni, és már nem olyan félénkek. Egy bizonytalan férfi számára ez komoly problémákat okozhat.
Ha ő maga nem sokat változott, miközben a felesége igen, eltérő érettségi szintjükből komoly aránytalanságok adódhatnak. A nő úgy érezheti, hogy egy gyerekkel él együtt.
Ám hiába a jó alapozás, ha a két fél különböző kommunikációs mintákat használ. Például a kívánságok és igények nyílt kimondása helyett arról álmodozunk, hogy a másik magától megfejti, mivel tehet minket boldoggá. A kapcsolat harmóniáját az is akadályozhatja, ha nem vesszük figyelembe, milyen alapvető különbségek vannak a férfiak és a nők között. A nők szeretnek arról beszélni, amit éreznek, és tudni akarják, hogyan érez a kedvesük. A férfiak viszont nem feltétlenül. Ha gondjuk van, nem mindig akarják megosztani a társukkal, inkább egyedül próbálják megoldani.
Gyakori probléma az érzelmi zsarolás vagy a büntetésnek szánt hallgatás. Az is előfordul, hogy a házastársak nem találnak közös témát. Az Egyesült Államokban végzett felmérések azt mutatják, hogy a több éve házasságban élők átlagosan csupán nyolc percet beszélgetnek személyes dolgokról. Ilyenkor is gyakran csak a napi programok megszervezése a téma. Pedig fontos, hogy nyíltan beszéljünk magunkról. Jó előre tisztázni azt is, mit várunk el – az ágyban is. Így elkerülhetünk néhány kellemetlen meglepetést.
Mellesleg a szexualitásnak is fontos szerepe van a házasságokban. Összetarthat olyan párokat, amelyek között egyébként ellentétek vannak, ugyanakkor szétzilálhat egy gazdasági egységként és családként jól működő kapcsolatot is.
Sokan képtelenek kezelni kisebb-nagyobb válságaikat. Például a feleség nem érti meg, hogy a férj nehéz időszakhoz érkezett a munkájában. Párja gondterheltségét személyes sértésnek veszi, és duzzog. Az is előfordulhat, hogy a férjet frusztrálja, hogy a felesége vezető beosztásba került, kisebbrendűségi érzését pedig arroganciával palástolja. A sértett büszkeség, a gyötrő érzés, hogy a másik nem veszi komolyan, és az eltúlzott elvárások mind csak olajat öntenek a tűzre.
Mondják, hogy a kapcsolatok sója a vita. Az építő jellegű nézetcserére azonban nem mindenki képes. A konfliktusokat minél előbb meg kell oldani. Ha minden problémát a szőnyeg alá söprünk, a feszültség egyre fokozódik, majd hirtelen kirobban. Mindenkinek meg kellene tanulnia kulturáltan vitázni, és egymás sértegetése helyett a gondokról beszélni. Ne nyissuk ki fölöslegesen a szánkat csak azért, hogy a másikat megbántsuk! Veszekedni sok mindenen lehet. Például az anyagiak miatt.
– A pénz körüli vita nem a pénz, hanem az intelligens költségvetés kérdése – véli a szakember.
Beszéljük meg előre, melyik időszakban mire és mennyit költhetünk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a házasfelek nem kapnak szabad teret. Erre szükség van – és nemcsak a pénzügyek terén.
A házasság végül is nem azért jön létre, hogy egymást korlátozzuk, hanem azért, hogy támogassuk egymást. Vannak, akik azt gondolják, hogy a házassággal a másik fél a tulajdonukká válik. Amikor azt mondják: „Az enyém vagy”, arra gondolnak, hogy azt teszed, amit mondok, és csak oda mehetsz, ahová engedlek. Sokkal jobb a házasságuk azoknak, akik tudják, hogy a házasság egyezség két ember között, és elfogadják, hogy csak addig érvényes, amíg mindkettőjük számára megfelelően működik.
Mindkét fél hódoljon a saját hobbijának, és tartsa a kapcsolatot a baráti körével. Így a kapcsolat is új impulzusokat kaphat. Ennek előfeltétele, hogy mindkét fél egészséges önbizalommal rendelkezzen. A közelség és a távolság, valamint az adás és a kapás közötti egyensúly nagyon fontos. A kapcsolat akkor működik jól, ha a szerepek dinamikusan változnak. Egyes területeken a férj, másokon a feleség a „kapitány”. Jó előre tisztázni, ki mit vár a házasságtól. Mennyire fontos a karrier? Mikor szeretnének gyerekeket? Hogyan képzelik el a közös jövőt? Aki törvényesíteni szeretné a kapcsolatát, csak akkor tegye, ha majdnem biztos lehet a döntésében.
Próbaválás
A válságban lévő kapcsolat nem feltétlenül végződik válással. A házasság megújulása, vagyis a gondok sikeres megoldása is lehetséges út. Erre azonban mindkét félnek törekednie kell. Az együtt maradást segítheti elő a próbaválás, amely az amerikai tanácsadók gyakorlatában alakult ki. Ennek során a házastársak egy ideig külön élnek, és csak ezután hoznak végleges döntést. Így lehetőségük nyílik kipróbálni a párjuk nélküli életet, és megtapasztalni a szabadság előnyeit és hátrányait.
