,,Tegnap estétől fáj a fejem,/ Ez a napom sötét verem,/ Migrén nyila házhoz szögez...” W. Dunbar reneszánsz kori skót költő versének soraival indítjuk a címben szereplő témáról szóló írásunkat. Jelezve ezzel, hogy egyrészt a migrén nem „modern” betegség, másrészt nem csak nők szenvednek benne.
Mert a közhiedelem úgy tartja, hogy a migrén a szebbik nem „kiváltsága”. E hiedelemnek azonban van alapja, hiszen amíg a férfiaknak csak mintegy 5%-a migrénes, addig a nőknél ez az arány eléri a 17%-ot. Régi orvosi tapasztalat, hogy ha egy betegség előfordulása döntően az egyik nemre jellemző, e különbség hátterében a nemet meghatározó hormonok „dolgoznak”.
E feltevést támasztja alá az a megfigyelés, hogy a migrénben szenvedő nők 50%-ánál a migrénes roham megjelenése összefüggésbe hozható a havivérzéssel. Az eredeti latin ,,(he)micrania" , azaz „félkoponya” szóból módosult migrén arra utal, hogy tipikus esetben félodali görcsös fejfájásról van szó, amely rohamszerűen lepi meg a migrénben szenvedőt.
A lüktető jellegű fájdalom a halánték- vagy homloktájon, olykor a szemgolyó „mögött” jelentkezik olyan erővel, hogy lehetetlenné teszi a testi vagy szellemi munkát. Hányinger, hányás is jelentkezhet. Minden erős inger (dübörgő zene, kiabálás, erős fény, átható szagok stb.) fokozza, a csendes, elsötétített szobában való fekvés enyhíti a fejgörcsöt.
A migrén – annak ellenére, hogy már évszázadok óta ismert – még mindig rejtélyes betegség. Annyi bizonyos, hogy az agyszövet működési zavaráról van szó, amely jellegzetes rohamban nyilvánul meg.
A két roham közti időben a „beteg” panaszmentes, ezért fogadja sok (férfi) főnök kétkedve (női) beosztottja, munkatársa időről időre jelentkező migrénjét. A rohamot sok minden kiválthatja: kialvatlanság, stressz – de jelentkezhet paradox módon a zűrös helyzet lezajlása után is! –, időjárási front, nagy hangerővel dübörgő zene és egyéb zaj, intenzív fény vagy szag stb.
A szebbik nem esetében nagyon gyakran a havibaj provokálja ki a rohamot. E „menstruációs migrénre” jellemző, hogy tünetei (lüktető fejfájás, hányás) annyira intenzívek, hogy a beteg a roham idején nem képes semmilyen tevékenységre. Rendszerint egy-két nappal az esedékes vérzés előtt kezdődik, de jelentkezhet a menzesz bármelyik napján is. Az sem ritka dolog, hogy a betegnek a két vérzés közti időben is van rohama.
A valódi „menstruációs migrén” hátterében a már említett női hormonok, jelesül az ún. tüszőhormonok (ösztrogének) állnak. A havivérzés során ugyanis hirtelen csökken a „vágyhormon” (a görög oisztrosz jelentése: „heves vágy”) vérszintje, és e csökkenés, az arra hajlamos nőben, migrénes rohamot válthat ki. E keletkezési mechanizmust támogatja az a tapasztalat, hogy a tüszőhormont tartalmazó antibébi-tablettát használók körében ritkább a migrén.
A valódi mentruációs migrén kezelése ezért nő- és ideggyógyász közös feladata. Az ideggyógyász által rendelt tabletták mellett az ösztrogént tartalmazó tapasz alkalmazása is hatékonyan segíthet a migrénes roham megelőzésében a „nehéz napok” idején.
