Miért épp a fenyőfából lett a karácsonyfa? Az örökzöld a rontó szellemek távoltartását szolgálta, főleg a germán mondákban. A magyar néprajzkutatók is feljegyeztek egy ilyen történetet: A Szent Család az üldözői elől menekült, ám egyik fa sem akarta elbújtatni őket, még a dús lombú nyárfa sem, ezért arra ítéltetett, hogy örökké reszkessen.
Végül a család egy fenyőfa alatt talált menedéket. A fenyőnek jutalmul örökké zölden virulnak a levelei, és keresztben nőnek az ágai.
Rejtőzködő Jézuska
Jézuska neve valószínűleg a szláv változatokból magyarosodott (Ježiško.) A Jézuskát szőke, angyalszárnyú, fehér inges gyermeknek ábrázolták. Jézuska a rejtőzködő ajándékhozók közé tartozik: a gyerekek sosem látják, mert mindig éppen akkor távozik, mikor ők a szobába lépnek.
Mikulás vagy Jézuska
A gyerekek világában jól ismert volt a két ajándékhozó, a Mikulás és a Jézuska közti különbség. Egy régi magyar novellában az egyik gyerek ezt mondja: „A Jézuska sohase hoz büntetést, csak ajándékot. A büntetést a Mikulásra bízták.” Mikulást ugyanis sok helyütt krampuszok kísérték, akik korbácsot vittek magukkal a rossz gyerekek megfegyelmezésére.
Levél
Szokás még ma is, hogy karácsony közeledtével a gyerekek levelet írnak a Jézuskának. „Napokon keresztül csak tanácskoztak és jegyezgettek, végre friss tintával, új tollal a tiszta papiros elé ültek, s nagy izgatottsággal mindegyik elkezdte szépen sorjában felírni, hogy mit kíván a Jézuskától” – olvashatjuk Rákosi Viktor egy novellájában.
„A levelet leragasztották, és – apjuk tanácsára – az ablakba tették, hogy arra jártában a címzett biztosan megtalálja.”
Mi az a roráté?
A karácsonyt megelőző időszakot adventnek nevezzük. Kezdetét régen éjféli harangszó jelezte. A szó latin eredetű: az adventus, érkezés szóból ered, s arra utal, hogy advent alatt a Megváltó eljövetelére várunk. Ez négyhetes böjtöt is jelent. Ma már csak kevés helyen tartanak ilyenkor hajnali misét, rorátét. Magyar vidékeken ezt angyali misének vagy aranyos misének is nevezik. Azért hajnalonta végzik, mert Jézus akkor hozza a fényt. Régen egy kijelölt helyen gyülekeztek az emberek, házról házra járva beszóltak a többiekért, és együtt mentek a templomba. Templomba menetel előtt illett az útról a havat elsöpörni. A hajnali mise alatt ajtót-ablakot zárni kellett, különösen az ólat, hogy a szabadon kószáló gonosz szellemek és boszorkányok (a harangozástól megijedve) nehogy odahúzódjanak.
Karácsony, a gyermekek ünnepe
A vallásújító Luther Márton a 17. században a karácsonyt a gyermekek ünnepévé tette. Az ajándékozás ettől kezdve a gyermekek megajándékozását jelentette. A korábbi ajándékhozó, Szent Miklós – Luther szándékának megfelelően – már nem épült be ebbe az ünnepbe. Ő azt kívánta, hogy a gyermekek ne ennek a katolikus szentnek mondjanak köszönetet az ajándékokért. Hálájuk inkább Jézus felé irányuljon. A változtatással a gyermekek lelkét szerette volna óvni. Sok gyerek ugyanis rettegett Miklóstól, aki a rettenetes krampusz kíséretében járta a házakat, és megbüntette az engedetleneket. Ekkor született Jézuska, a karácsonyi ajándékhozó figurája.
Karácsonyi vásár: Strasbourgban az első!
Német vidékeken a Christkindl, Jézuska adta a nevét a karácsonyi vásároknak, a Christkindlmarktoknak. Először 1570-ben Strasbourgban rendeztek karácsonyi vásárt, majd lassan általános szokássá vált. Nálunk csak az utóbbi évtizedekben honosodtak meg igazán a karácsonyi vásárok.
Nyulász Péter
SZALONCUKORLÁNYOK
Figyeljetek, titkot mondok!
Jobb, ha mindenki csak suttog.
Van egy város nem is messze,
Hótündérek laknak benne.
Ott a házak hóból vannak,
Jégkristályból minden ablak.
Bent a bútor bíbor bársony,
Csokoládé aranytálon.
Tündérkezek megformázzák,
Öltöztetik, cicomázzák.
Így készülnek csokidíszek,
Habkarikák, mikulások,
Kockás ruhás piros masni:
szaloncukorlányok.
