Közismert, hogy életvitelünk, életmódbeli szokásaink befolyásolják egészségünk alakulását. Az érelmeszesedés számos ún. rizikófaktora – mint az elhízás, az ülő életmód, a vér fokozott zsír- ill., cukortartalma – éppen életmódbeli szokásaink részeként fejti ki káros hatását.
Ugyanakkor a dohányzás mellőzése, a rendszeres mozgás, az egészséges étrend – ennek egyik változata a sok gyümölcsöt, zöldséget, salátát, sok halat tartalmazó a Földközi-tenger környéki országokban szokásos, ún. mediterrán diéta – csökkenti a szív- és érbántalmak kialakulásának kockázatát.
A fenti összefüggéseket felismerte a vendéglátó-ipar is. Egyre több szálloda hirdet ún. wellness programokat. Ezek lényege a pihenésen, a mindennapi stresszes hajszából való kikapcsolódáson túl az egészség aktív megőrzése: a mozgásra, a sportra, a testápolásra és az egészséges étrendre való lehetőség biztosításával.
Elmúlt századunk utolsó éveiben francia földről pedig a wellness-nek egy teljesen új változata, az ún. borterápia kezd terjedni – kelet felé is (osztrák szomszédaink már ismerik).
E „wellness-változat” nem véletlenül a borról kapta nevét. A szőlő és a belőle készülő bor központi szerepet játszik e kezelésben („terápiában”).
Első lépésként a vendég egy borral teli fürdőkádba kerül. Ez a bor egy speciálisan előkészített bor: alkoholt nem tartalmaz, viszont a bor egyéb alkotórészeit, így elsősorban az ún. antioxidáns polifenolokat annál inkább. A fürdőt masszázs követi: a szőlőmagból hidegen préselt olajat tartalmazó kenőccsel. A „borterápia” harmadik lépése a törkölypakolás ill. a borból készült polifenolos kenőcsökkel végzett kozmetikai kezelés. Természetesen a procedúrát mediterrán diéta és minőségi borok „orvosilag ajánlott”, mérsékelt mennyiségben való fogyasztása egészíti ki. A „mérsékelt mennyiség” borra vonatkoztatva napi 1-1,2 deciliter bort (10-12 gramm alkoholt) jelent.
A „borterápia” hazája nem véletlenül Franciaország. Már az 1970-es évektől ismeretes az ún. francia (mediterrán) paradoxon. A „paradoxon” látszólagos képtelenséget, ellentmondást jelent. A francia változatában a következő a „képtelenség”: a középkorú franciák közül kevesebben halnak meg szívinfarktusban, mint az amerikai vagy angol, hasonló korú társaik, pedig Franciaországban az alkoholfogyasztás a legmagasabb.
Ráadásul statisztikailag bizonyítható, hogy mérsékelt alkoholfogyasztók halálozása is kisebb, mint az absztinenseké. A „paradoxon” magyarázatát a kutatók a franciák borfogyasztásában látják. A bor, különösen a vörös bor polifenoljai antioxidánsok, azaz képesek befogni a szervezetben keletkező, érelmeszesedést gyorsító „szabad gyököket”, ugyanakkor a mérsékelt borfogyasztás emeli a vér „védő koleszterinjének”, a HDL-nek szintjét. Ismételjük: mindez csak a mérsékelt alkoholfogyasztásra vonatkozik. A mértéktelen italozás növeli a szívinfarktus kockázatát – még a franciáknál is!
Természetes a párnapos „borterápia” nem tud csodát tenni, de elindítója lehet egy észszerűbb, egészségesebb életmódnak – s ennek része lehet a mérsékelt borfogyasztás is.
