Néhány egyszerű praktika sokat segíthet a konyhában és a háztartásban.
Olvasóink ezúttal olyan jól bevált ötleteket osztanak meg, amelyekkel ízletesebbek lehetnek az ételek, tovább frissek maradhatnak az alapanyagok, és még a takarítás is könnyebbé válhat.
A friss fűszernövényeket – például a kaprot és a petrezselymet – közvetlenül a felhasználás előtt vágjuk apróra, majd tegyük az ételbe.
A szerecsendiót a már elkészült ételbe reszeljük bele, éppúgy, mint az apróra vágott metélőhagymát. Így jobban érvényesül az íze.
Az őrölt pirospaprikát nem szabad forró zsiradékban pirítani vagy hosszan főzni, mert keserű lesz, és elveszíti piros színét. Mindig csak a sütés, főzés végén adjuk az ételhez. Például kikapcsoljuk a tüzet, beletesszük a rántásba a pirospaprikát, majd azonnal felengedjük hideg vagy langyos vízzel. A paprika zsírban oldódik, vízben azonban szemcsés marad.
Ropogós lesz a fejes saláta, ha elkészítés előtt műanyag zacskóba csomagoljuk, és tíz percre a hűtőbe tesszük.
A zöldségek – brokkoli, spenót, sóska stb. – megőrzik szép zöld színüket, ha magas hőfokon főzzük vagy pároljuk őket, majd jéghideg vízzel leöblítjük.
Finom, ropogós marad a zöldség, ha minél kevesebb vízben és a lehető legrövidebb ideig pároljuk. Az íze is erőteljesebb marad, és több vitamin, ásványi anyag őrződik meg benne.
Nem lesz olyan csípős a reszelt torma, ha szárazon megmelegítjük egy edényben. A torma hamar elveszíti szép fehér színét, ezért reszelés után azonnal készítsük el, és tegyük jól zárható üvegbe.
Ha hámozott burgonyát vagy tököt főzünk, tegyünk a főzővízbe egy kiskanálnyi ecetet. Így a burgonya vagy a tök nem fő szét, és a színe is megmarad.
Finomabb lesz a fasírozott, ha petrezselyemgyökeret vagy zellert is reszelünk hozzá.
Az aszalt szilva jobb ízű lesz, ha nem vízben, hanem teában puhítjuk meg.
A banánt sose tegyük hűtőbe, mert a hideg hatására megbarnul, és veszít az ízéből.
Jóízű lesz az avas dió, ha néhány órára tejbe áztatjuk, majd lecsepegtetjük és megszárítjuk.
Ropogós lesz a szárnyassült, ha sütés előtt és közben is megkenegetjük tej, pirospaprika és só keverékével.
Ha marhasültet készítünk, előző este pácoljuk be egy kevés mustárral, így sokkal finomabb lesz az íze.
Újjá varázsolhatjuk a sárgaréz dísztárgyakat, ha citromlé és víz keverékével tisztítjuk őket.
A mahagónibútor kitűnő tisztítószere a fekete tea, a tölgyfa bútoré pedig a felmelegített világos sör.
A lakkcipőt nyers tejjel tisztítsuk meg, a szarvasbőr kabát kifényesedett ujját és gallérját pedig finom dörzspapírral simítsuk át.
Ha a kád vagy a mosdó a csöpögő meleg víz miatt sárgásan elszíneződött, öntsünk a foltra ecetet, hagyjuk rajta néhány órán át, majd tisztítsuk meg – újra fehér lesz.
A beszáradt mézet állítsuk meleg vízfürdőbe, így ismét folyékony lesz, és tápanyagai sem mennek kárba.
A tojásokat vessük vízpróba alá: a friss tojások lesüllyednek a vízzel telt edény aljára, az öreg tojások viszont a víz színére emelkednek.
Nem kozmál oda a tej forraláskor, ha előzőleg az edényt hideg vízzel kiöblítjük.
A hűtőszekrényt rendszeres időközönként töröljük ki ecetes-vizes ronggyal.
Ha megfeketedik az alumíniumedény, dörzsöljük be félbevágott citrommal, majd mossuk le.
A vízköves kávéfőzőben főzzünk ecetes vizet, majd öblítsük ki hideg vízzel – így feloldódik a vízkő.
A piszkos, foltos fonott kosarat vagy bútort tömény konyhasóoldattal keféljük át, majd szárítsuk meg a levegőn – olyan lesz, mint az új.
A kötött ruhákat frottírtörülközőre terítve szárítsuk meg, így nem nyúlnak ki.
A mikrohullámú sütőben való főzéshez csak porcelán-, kerámia-, tűzálló, speciális kerámia- és speciális műanyag edények használhatók. Mielőtt az ételt a mikróba tesszük, fedjük le az edényt, így a zsiradék nem fröccsen ki, a főzés pedig gyorsabb és egyenletesebb lesz. Nem szabad viszont lefedni a száraz ételeket, például a piskótatésztát. Mikróban soha ne főzzünk tojást, mert szétrobban! Palacsintát vagy lábatlant se készítsünk benne, mert túl vizes és nyúlós lesz. A mikrohullámú sütőben való főzés alapszabálya, hogy minél nagyobb a nyersanyag víztartalma, annál rövidebb a főzési idő.
