Nemcsak a jó pap, de a jó orvos is holtáig tanul. Medikus koromban, az 1970-es évek első felében a vért a szív felé szállító ereknek még csak két fő betegségét különböztették meg.
Április 11-én szerte a világon Parkinson-kór napot tartanak. E napon született 1755-ben James Parkinson angol orvos, aki több, mint kétszáz évvel ezelőtt, 1817-ben publikálta „a remegő bénulásról” írt dolgozatát.
A böjtölés az egyik legősibb gyógymód: tudatos, akaratlagos megtagadása az ételnek. Ne tévesszük össze az éhezéssel, koplalással, ami az étel akaratlan, ránk kényszerített hiánya.
Minden évben az ún. D-vitamin-nap keretében szakemberek igyekeznek felhívni figyelmünket a D-vitamin szerepére egészségünk megőrzésében, immár több mint tíz éve.
Az 1980-as években jelentek meg az első közlemények arról, hogy a fizikai megterhelések közül az úszás vált ki legkevésbé nehézlégzést, rohamot az asztmás betegekben. Igazi paradigmaváltás ez!
Napjainkban nem ritka, hogy valamilyen régóta, más néven ismert dolog új névvel – lehetőleg angollal – felruházva bukkan elő. A „lánykori” nevén vegetarianizmusnak nevezett étrendet ma egyre gyakrabban „növényi alapú étrendnek” nevezik.
Filmesek régi tapasztalata, hogy a legjobb forgatókönyveket a valós élet írja. Kevésbé közismert, hogy a legérdekesebb orvosi „esetleírások” is valós tényeken alapulnak.
Alapvető követelmény, hogy az autóvezetésnek biztonságosnak kell lennie nemcsak a sofőr, de a közlekedés többi résztvevője számára is. Hatványozottan vonatkozik ez arra az esetre, amikor olyan ember ül a volán mögé, aki cukorbetegségben szenved.
Régóta ismeretes, hogy a túlsúly, az elhízás számos krónikus betegségnek a rizikótényezője. Az azonban aránylag új felismerés, hogy a fogyás, a súlyleadás önmagában nem elég.
2010-ben Robert Geoffrey Edwards vehette át „a szervezeten kívüli megtermékenyítés módszerének kifejlesztésért” méltán megérdemelt Nobel-díját. Máig kb. négymillió „lombikbébi” jött a világra.