Összeesik a fáradtságtól?

„Hogy vagy?“ – kérdezik az ismerősök. „Köszönöm, jól!“ – mondod, holott egyáltalán nem vagy jól. Alig állsz a lábadon, remeg a gyomrod, rogyadozik a térded... A kimerültség alattomosan, észrevétlenül fészkeli be magát a testünkbe, s ha időben nem kapunk észbe, kegyetlenül megbosszulja magát.

A fáradtság észrevétlenül, apró jelekkel uralkodik el rajtunk. Mert itt vannak a napi problémák a gyerekekkel, a háztartással, a munkahellyel. Nem nagyon figyelünk a figyelmeztető jelekre, tesszük a dolgunkat. Érezzük, hogy fáradtak vagyunk, de nincs mit tenni, nem hagyhatjuk abba, a munkát senki nem végzi el helyettünk. Veszélyes dolog ez!

A környezetünk gyorsan megszokja, hogy mindent elviselünk, és egyre több terhet raknak a vál-lunkra. Azt hiszik, erős nők vagyunk, mindent kibírunk, és teljesítjük a lehetetlent is. Csakhogy ez nem igaz. Fogy az erőnk, reggelente csak kínkeservesen bírunk felkelni. Testünk vészjeleket ad le. Nem szabad hagyni, hogy idáig fajuljon a dolog! Meg kell tanulnunk, hogy még idejében kimondjuk: elég! De hogyan tanuljunk meg nemet mondani?

Egyik napról a másikra élünk

„Az utóbbi időben annyira fáradt vagyok, hogy előfordul: reggel nem bírok felkelni, és nincs erőm elkészíteni a gyerekeket az iskolába. Inkább betelefonálok, és igazolom a mulasztást“ – mondja a harminckét éves jogásznő, Márta. – A munkámat még elvégzem, mert muszáj. De érzem, hogy az erőim végén járok. Félek, hogy egyszer csak elkezdek bőgni a papírhalom fölött. Ebben az egészben az a legszörnyűbb, hogy a házasságom sincs rendben – nincs időnk egymásra, s ami még rosszabb, a szex sem érdekel. Semmihez sincs kedvem, semminek se tudok örülni.“

Anna, a harmincnégy éves újságírónő sincs jobb helyzetben. Első pillantásra úgy látszik, mindene megvan: szép háza, két gyönyörű gyereke, megértő férje, elegendő pénze, még barátnői is vannak. „Örökké fáradt vagyok. Úgy érzem, pörögve élünk, de valahogy cél nélkül, csak bele a világba.“ Anna leghőbb vágya az, hogy egyszer végigaludhassa a hétvégét, egyedül legyen otthon, egy szót se kelljen szólnia. Már egy éve hüvelygyulladása van, ami nem akar elmúlni. Az immunológus világosan megmondta neki: betegségének semmi köze a higiéniához, a gyulladást a szünet nélkül nyakába zúduló stressz okozza. Teljesen felborult az immunrendszere.

Márta és Anna még mindig jobb helyzetben van, mint Mónika, aki egy neves külföldi cég menedzsere. Mónika a beosztottjai példaképe, tökéletes főnök volt. Pár évvel ezelőtt hirtelen hatalmas fáradtságrohamok törtek rá. Folyton kimerült volt, végtelenül gyengének érezte magát, fölment a láza, fájt minden porcikája, ráadásul mindegyre elaludt.

Romlott az emlékezete, ágynak dőlt, húsz órákat aludt naponta, szedte egyik tablettát a másik után. Végül orvoshoz ment, és elkezdődtek a kivizsgálások. A műszerek azonban semmilyen rendellenességet nem mutattak ki. Gyógyszereket kapott, de egyik sem használt. Lelkiállapota se volt valami rózsás. Tudatosította, milyen rossz állapotban van, főleg ahhoz képest, ahogyan régen érezte magát, amikor a hétből hat napot végigdolgozott, tizenkét órát naponta, s még ő biztatta a többieket. Végül megszületett a diagnózis: krónikus fáradtság. Ez a betegség igen nehezen gyógyítható, és a kezelés évekig tart. A gyógyulás alapvető feltétele az életmódváltás.

Az egyik fáradtság nem olyan, mint a másik!

A fentiekből világosan kiderül: bár a fáradtságérzetekben sok a közös, nem lehet minden fáradtságot egy kalap alá venni. A dolgozó ember egyre többet vállal, aztán meglepetten állapítja meg, hogy bár minden munkáját el tudta végezni, mégsem örül az eredménynek. Ideális esetben ilyenkor észbe kapunk, és lassítunk a tempón úgy, hogy egyes munkákat nem végzünk el. A fennmaradó időt inkább magunkra fordítjuk, vagy a kedvteléseinknek szenteljük. Sajnos nem minden nő ilyen okos, és a rosszabb megoldást választja: minél inkább elege van a dologból, annál nagyobb erőbedobással végzi a munkáját. De ha így tesz, nagy a valószínűsége, hogy kifacsarja magát, mint egy citromot. A hosszan tartó fáradtság nem azonos a szokásos téli vagy tavaszi kimerültséggel, amelyet mindenki saját tapasztalatából ismer.

Andrea ezt így írta le: „Mindig január közepén szokott kezdődni. A karácsonyi ünnepek alatt még tartom magam, mindent elvégzek, győzöm is, de utána észrevehetően lelassulok, és februárban legszívesebben már egész nap aludnék. Szerencsére a fáradtság az első tavaszi napsugarak hatására elmúlik, eltűnik, mint a gyorsan olvadó tavalyi hó.“ Az orvosok szerint az Andrea-féle fáradtság a kevésbé veszélyesek közé tartozik. „A tavaszi fáradtság nem új dolog, biztosan érezték a régi korok emberei is, és az eljövendő nemzedékek ugyanígy megtapasztalják. Kora tavasszal sokkal többen érzik fáradtnak magukat, mint más évszakokban“ – mondja az immunológus.

Ugyanakkor rögtön felhívja a figyelmet arra, hogy a  krónikus fáradtság mint tünetegyüttes nem azonos a tavaszi fáradtsággal. Eleinte ugyan hasonlóan alakul a betegség, hasonló gyógyszerekkel is kezelik mindkettőt, de van köztük egy rögtön észrevehető különbség: míg a téli-tavaszi fáradtság a nap első sugaraira eltűnik, a krónikus fáradtságra nincs hatással az évszakok változása. A tavaszi fáradtság és a krónikus fáradtság között még egy eltérés van: az előbbi természetes, és összefügg a tél végi vitaminhiánnyal, míg a másikról csak magunk tehetünk. Jó, ha ezt felismerjük. Mert éppen ez a felismerés juttathat el bennünket arra a következtetésre, hogy úgy, ahogy addig éltünk, nem élhetünk tovább.

Nem tudjuk, mi bajunk van

A jó immunológus a kezelés során konkrétabb okok után kutat. Sok esetben ki is derül, hogy a panaszok oka immunzavar vagy valamilyen lelki betegség, konkrétan a depresszió. Sok ember a depressziót a szomorúsággal kapcsolja össze, pedig nagyon gyakran a depresszió egyedüli tünete éppen az elhúzódó, mindenre kiterjedő fáradtság, a lassan tovatűnő életkedv, amelyhez fej- vagy hasfájás járul.

„Három évig jártam az orvosokat. Külön kezelték a fejfájásomat, külön a hasfájást és külön a fáradtságot. Végül úgy nézett ki, hogy krónikus fáradtság a bajom, hiszen kéthavonta még gennyes mandulagyulladást is kaptam. Aztán egy-két barátomnak eszébe jutott, hogy biztosan depressziós vagyok – amit a pszichiáter meg is erősített. Az antidepresszívumoknak és a pszichoterápiának köszönhetően már második éve jól érzem magam“ – mondja a negyvenéves Dávid. Az elhúzódó fáradtság oka rejtett pajzsmirigygyulladás is lehet.

A betegségeket az okozza, hogy gyakran túlfeszítjük magunkat, és nem reagálunk testünk első figyelmeztető jeleire. Ezért a szervezet egyre súlyosabb tüneteket produkál, amelyek végleg leterítenek bennünket.

• A legveszélyeztetettebbek a 25-45 közötti nők, akik minden téren maximális teljesítményt akarnak nyújtani. A betegség főtünete a mindent átjáró fáradtság, amely a szokásos pihenés után se múlik el.
• Tipikus kísérő tünet a hőemelkedés (nem láz). A testhőmérséklet minden fizikai vagy lelki megterhelés után megemelkedik.
• Gyakran jelentkezik viszketegség, torokfájás, a nyaki nyirokmirigyek érzékennyé válnak.
• Az érintettek többsége izomfájdalmakra és fejfájásra, a kis és nagy ízületek fájdalmára és megduzzadására panaszkodik.
• Gyakran jelentkezik alvászavar, depresszió és más idegrendszeri és lelki elváltozás: fényérzékenység, az összpontosítás hiánya, látászavar, feszült lelkiállapot, ingerültség, nyugtalanság, szorongás.
• A panaszok hónapokig, évekig tartanak. A beteg képtelen a mindennapi feladatok ellátására, vagy esetleg győzi a napi munkát, de közben és utána ólmos fáradtságot érez.
• Egyértelműen hatékony gyógymód nem ismeretes. Az orvosnak először ki kell zárnia minden más betegséget, amelyek hasonló állapotot idézhetnek elő. Csak ezután lehet kimondani, hogy a krónikus fáradtság tünetegyütteséről van szó.

A megelőzés tízparancsolata

1. A legokosabb megelőzni mind a tavaszi, mind a krónikus fáradtságot. Nem kell minden tekintetben tökéletesnek lennünk! Magunkra is gondoljunk – egy kis önzés csak jót tesz.
2. Naponta tegyünk valamit az egészségünkért. Igyekezzen mindennap tenni egy keveset önmagáért és az egészségéért. Sétáljon egyet a friss levegőn, ússzon, vagy vegyen magának egy fél kiló gyümölcsöt, és a nap folyamán egye meg. Egy kis ideig ne gondoljon se a munkahelyére, se az otthoni tennivalókra.
3. Táplálkozzon egészségesen. Kiderült, hogy az egészséges élelem nagyobb hatással van a szervezetre, mint a szennyezett környezet. Ezért figyeljen oda, hogy egészséges ételeket egyen. Nem fogyókúráról van szó – az a fontos, hogy tányérunkon helyet kapjanak a legfontosabb tápanyagok.
4. Ne feszítse túl az erejét. Ne akarjon mindenáron „emberfeletti“ lenni, aki a munkahelyén is, otthon is tökéletes eredménnyel dolgozik. Környezete hamar megszokja az erőfeszítéseit, ugyanakkor szervezetét alaposan kizsákmányolja.
5. Ésszerűen tervezze meg a szabadságát. A szabadság napjai nem mindig jelentenek pihenést. Szamárság azt gondolni, hogy az egész éves hajtást egy-két hét alatt ki lehet pihenni. A szabadság heteit jobb több részre osztani. Nyáron vegyen ki egyszerre két hetet, azután minden negyedévben egy-egy hét szabadságot. Jó, ha havonta egyszer egy hosszú hétvégét is biztosít magának.
6. Szereti a munkáját? Ha hosszabb ideje elégedetlen a munkahelyével, itt az ideje, hogy más állás után nézzen. Az örömtelen munka kimeríti a szervezetet. A test és a lélek is szenved.
7. Ne hordja ki lábon a meghűléseket. Az egyszerű fertőzéseket is kezelje ki. Lehet, hogy úgy érzi, egy kis virózissal fél kézzel is elbánik. Ám a szervezete megjegyzi magának a kisebb betegségeket is, és később kamatostul visszaadja.
8. Tanuljon meg aktívan pihenni. Azt hiszi, akkor pihen a legjobban, amikor semmit sem csinál? Ez bizony tévedés. A semmittevés nemcsak a léleknek árt, hanem a testet is elfárasztja. Sokkal jobban felfrissül, ha olyasmivel foglalkozik, amiben örömét leli.
9. Túl sokat vagy túl keveset alszik? Sok ember kevesebbet alszik a kelleténél, és teljesen kimeríti magát. Ám a túl sok alvás többet árt, mint használ.
10. Sportoljon, mozogjon sokat. Jól teszi, ha valamilyen sportot napi rendszerességgel végez. Olyasmit válasszon, amit kedvvel csinál. Nemcsak állóképességét javítja ezzel, hanem edzi immunrendszerét is, és javítja egészségét. Mozgás közben olyan hormonok termelődnek a szervezetben, amelyek javítják a kedélyállapotot.