A legutóbbi statisztikák szerint Szlovákiában évente több mint 23 ezer embernél diagnosztizálnak daganatos megbetegedést. Százezer lakosból kétszáz-kétszázötven ember hal meg ennek következtében. Ez a második leggyakoribb halálok, a szív- és érrendszeri betegségek után.
– A daganatos betegségek krónikus degeneratív kórképek – mondja dr. Csóka Tibor klinikai onkológus–, ami leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a daganatok olyan szervekben alakulnak vagy alakulhatnak ki, melyek többé-kevésbé már elveszítették regenerálódási képességüket, és valamilyen oknál fogva megindult bennük a sorvadásos folyamat. Száz daganatos beteg közül kb. tíz-tizenötnek van egyértelműen bizonyítható öröklött háttere. A többi esetben a rákot úgynevezett sporadikus, szerzett civilizációs betegségnek tekinthetjük, amelynek kialakulásához az ember mindenkori életvitele, külső és belső rizikótényezők vezetnek: egészségtelen étrendi szokások, dohányzás, gyenge immunrendszer következtében kialakult krónikus bakteriális, vírusos, parazitás fertőzések.
– A helytelen táplálkozás közvetlen daganatkeltő tényező: 30-70%-ban felelős a daganatok kialakulásáért. Mint tudjuk, a dohányzás nemcsak a szív- és érrendszeri betegségekkel, krónikus légúti problémákkal hozható összefüggésbe, hanem nagyon sok onkológiai kórképpel is. A cigarettában nagyjából négyezer idegen anyag van, és abból több mint hatvanról tudjuk, hogy karcinogén, azaz rákkeltő. Bizonyított, hogy ezek közvetlen módon nemcsak tüdőrák kifejlődéséhez vezethetnek, hanem közvetlenül a hólyag-, hasnyálmirigy- és méhnyakrákkal is kapcsolatba hozhatóak.
– A passzív dohányzás milyen veszélyt jelent?
– Ez mértékfüggő. Ha például valaki nem dohányos, de olyan helyen dolgozik, ahol rendszeresen dohányoznak, könnyű dohányosnak tekinthető. Vagyis ilyen esetben a passzív dohányzás már nagyon is fontos rizikótényező. Ezen mindenkinek el kellene gondolkodnia.
– Mi a helyzet a fertőzésekkel?
– A vírusok közül mint külső tényezőt általában ki lehetne emelni a vírusos májgyulladást okozó B- é s C-vírust, amelyek krónikus máj- és epegyulladást okozva olyan változásokat alakíthatnak ki a májszövetben, ami végül májrákhoz vezethet. A baktériumok közül a Helicobacter pylorit említhetnénk, amelyről tudjuk, hogy a gyomorfekélyek 70, a nyombélfekélyek több mint 90%-át okozza, és az így kialakult krónikus nyálkahártya-gyulladás akár daganatos betegségek táptalajául is szolgálhat. Tehát kórélettani szempontból maguk a krónikus gyulladásos fészkek közvetlen kapcsolatban lehetnek a daganatok kialakulásával. És mint tudjuk, gyulladást nemcsak kórokozók okozhatnak.
Van egy rossz hírem: mindegyikünk testében legalább 200 ezer rendellenesen működő, daganatos sejt kering. 300 milliárd nagyságrendű egészséges sejtosztódásra jut egy hibás osztódás. Ez olyan, mintha egy postáskisasszony ugyanennyi fejléc kitöltésénél csak egyetlen egyszer tévedne. Ez egy minimális hibalehetőség. A jó hír tehát az, hogy egy harmonikusan működőszervezet erőteljes immunrendszere könnyedén velük bír, és kordában tartja ezeket a kerge sejteket.
– Térjünk vissza a genetikai okokra.
– A genetikai elváltozások, vagyis a belső rizikótényezők megléte esetén hamarabb kialakulhat a betegség. A legfontosabb az elsődleges megelőzés, és nem csak akkor, ha a rizikócsoportba tartozunk. Ha megválogatnánk azt, hogy milyen táplálékot veszünk magunkhoz, hogy milyen módszerekkel készítjük ételeinket, nem dohányoznánk, és mindent megtennénk azért, hogy tökéletesen működjön az immunrendszerünk, 100 daganatos betegségből 75 megelőzhető lenne! Ezek megrendítő számok.
– Fontos szerepe van a másodlagos megelőzésnek is. Vannak, akik nem mennek el ingyenes rákszűrésre, mert félnek, é s amúgy sem járnak szívesen orvoshoz.
– A szűrés lényege, hogy ha már megvan a baj, időben felfedezzük, és definitív kigyógyulási eséllyel indulhasson meg a kezelés. Óriási félelmeket kelt maga a szó, hogy rák, és komoly bélyegnek minősül. Ezért én ritkán használom ezt a megnevezést, inkább a rosszindulatú daganat kifejezéssel élek. Amúgy maga a rák megnevezés találó, Hippokratésztől származik. Ő nevezte el a rosszindula-ótú daganatot karcinosznak, azaz ráknak. Valószínűleg azért, mert a daganat szerteágazó nyúlványai úgy kapaszkodnak bele a környező szövetekbe, mint a rák ollói. Félünk a daganatos betegségektől, mert nem ismerjük őket. Azt hisszük, a rák valamiféle halálos ítélet. Pedig sok esetben nem az.
– Mennyi idő után számít gyógyultnak a beteg?
–Gyakorlatilag 5 év után. Mikor befejeződik a kezelés, a beteg bekerül egy szoros utókövetéses fázisba, ahol az első két évben általában két-három havonta jön hozzánk kontrollra, hogy időben lépni tudjunk. A statisztika azt mutatja: leginkább az első öt évben újulhat ki a daganat, és az első két évben a leggyakrabban. Viszont később is kiújulhat a betegség, ezért ajánlott, hogy az 5 év eltelte után évente egyszer jelentkezzen nálunk a beteg, illetve azonnal, ha betegségre utaló tüneteket észlel.
– Van egy olyan nézet, hogy a betegségek nagy százaléka lelki eredetű. Önnek mi erről a véleménye?
– Hiszek abban, hogy egy betegség először lelki szinten alakul ki,és időre, valamint térre van szüksége, hogy fizikai síkon is megjelenjen.
Ha a lelki-szellemi előkép nem kapja meg a kellő figyelmet a kezelés során, komplex kigyógyulásról nem lehet szó. Ha nem foglalkozunk a valódi kiváltó okokkal, azok csíraként továbbra is ott maradnak, „élik saját életüket”.
– A konvencionális gyógymódok mellett az alternatív gyógymódokat is fontosnak tartja?
– Az alternatív gyógymódoknak mind kiegészítő jelleggel, mind pedig alapkezelésként igenis helye van a betegségcsoport legyőzésében. Gerhard Nagel professzor, a freiburgi daganatbiológiai klinika vezetője, aki több mint ötven éve foglalkozik daganatok gyógyításával, azt mondja: „A rákorvoslás hagyományos eljárásai a megbetegedést befolyásolják, a nem szokványos eljárások a gyógyulás folyamatát.” Ebben az egyszerűnek tűnő kijelentésben benne van minden, amit a kezelési sémákról tudni lehet: a konvencionális kezelések a daganatos sejttömeget célozzák meg, míg a biológiai holisztikus rákkezelés a beteg szervezet saját gyógyerejét támogatja. Mi is foglalkozunk – több-kevesebb sikerrel – ilyen komplex kezelési modalitásokkal. A sikertelenségnek is megvannak a jól meghatározható okai. Sajnos, a rendelési idő szűkös, sokszor még arra sincs idő, hogy alapvető életmódtanácsokkal lássuk el a beteget vagy a hozzátartozóját. Vannak olyanok is, akik ezt nem is igénylik. A komoly gyógyulási szándékkal rendelkezőknek viszont azt üzenem, hogy rendelőnk ajtaja mindig nyitva áll...
