Mikor máskor mutassuk be ezt a piknikező kis társaságot, ha nem nyáron, mikor minden ember arra vágyik, hogy egy pokrócon heverésszen, és szájában fűszállal bámulja a bárányfelhőket... Vajon kik ők? 

A leghíresebb magyar piknikezős képet Szinyei Merse Pál festette 1873-ban. Abban az időben, mikor az ilyen szabadosságok – sőt, a harsogó zöld fű megfestése is – főbenjáró bűnnek számítottak. Hasonló képet addig senki nem festett, s utána is majd húsz évig nem beszéltek róla.... Mintha mi sem történt volna! Aztán húsz év múlva a millenniumi kiállításon Szinyei piknikezős képe elé sereglett minden látogató, és hirtelen nagyon népszerű lett. Mindenki látni akarta, s azóta is ez a legnépszerűbb magyar festmény. 

szinyei-merse-pal-majusi-piknik.jpg

Tudnivaló, hogy akkoriban a festők sötét és komoly történelmi képeket festettek, és nem csupán a témákat írták elő, hanem még a színeket is, amelyekkel festhettek – ezt hívták akadémizmusnak. S hirtelen megjelenik ez a kép a sok fénnyel, a kontúr nélküli foltokkal, s nem csupán a takaró pirosa, de rajta minden fűszál életörömről harsog. A festő, Szinyei Merse Pál a mai Szlovákia területén született, Szinyeújfalun, ahol ma a kocsmában csak annyit tudnak róla, hogy igen, élt itt valami piktor – de csak ennyit, mert szülőháza az enyészet martalékává vált. (Ezt magyar művészetrajongók mesélték nekem, akik nemrégiben ellátogattak ebbe az Eperjes melletti kis faluba.) Nos, a tehetős családból származó Szinyei a nyarakat mindig a család jernyei birtokán töltötte, és a rokonokat, barátokat a szabadban festette meg. 

web-bannerek-hirlevel-02_2.jpg

Mikor a piknikezős kép készült, még a francia festők sem festettek a szabadban, csak a témáik voltak „zöldek“. Monet már megfestette ugyan a maga piknikét, de még csak bent a műteremben. Szinyei is a müncheni műtermében festette vászonra a két fiatal lányt, a két fiatalembert és a két középkorú férfit, akik anno kint a zöldben főtt sonkát, sült csirkecombot és eperbefőttet ettek, és pezsgőt ittak hozzá. Szokatlan jelenet volt ez 1873-ban – meglehetősen illetlen és szabados. Hát ha még, ha a nézők tudták volna, hogy milyen kusza gondolatok jártak a szereplők fejében! Először is itt van két szép árva lány a gyámjukkal! A fehér ruhás lány a képen a 19 éves újlublói Probstner Zsófia, akit egy jogászfiúnak szánnak... Szinyei a fiatalembert is a képre festette, ő figyeli áhítattal a fehér ruhás lányt. A másik lány Probstner Mária, akit 39 éves gyámja, egy huszártisztből lett festő vett feleségül (ez az idősebb festő fekszik a fűben). A festményen ott van a 27 éves Szinyei is, aki a rózsaszín ruhás Máriát ajnározza ugyan, ám igazából a fiatalabbik, fehér ruhás leány tetszik neki, akinek viszont akkor még a gyámapja imponál... 

Mire a kép elkészül, Zsófia és Szinyei egymásba szeretnek – a lány ugyanis minden nap elkísérte nővérét a festő műtermébe modellt ülni. A többi alakot a festő emlékezetből és más modellekről festette meg. 

Utóirat Zsófia és Szinyei összeházasodtak, és az együtt töltött évek alatt még sokszor felidézték ezt a pikniket, ami a valóságban is megesett. Érdekesség, hogy később – Szinyei morózus természete miatt – az útjaik különváltak. A festő ugyanis nehezen emésztette meg, hogy festőként nem kapja meg a kellő elismerést. Házasságukat három gyermekük halála is aláásta, akik diftériában haltak meg. Így történt, hogy Zsófia asszonyt a későbbi földművelésügyi miniszter, Ghillány Imre megszöktette négylovas hintaján. Szinyeivel közös két lányuk az asszonyhoz költözött, ám fiuk a festővel maradt, aki a kor szokásával ellentétben nem hívta ki párbajra az asszonylopó Ghillányt, mert tudta, hogy már régen elvesztette felesége szerelmét. Szép emléknek csak ez a piknikezős kép maradt meg róla... 

Probstner Zsófia 101 éves korában halt meg, és Ghillánytól újabb öt gyermeke született. Szinyei Merse Pál 74 éves korában halt meg Jernyén, és festőként ekkor már nagy megbecsülésnek örvendett.

–nagyvendégi–

web-bannerek-hirlevel-01.jpg