Szőlődombok, tisztások, barátságos emberek, megható sztorik. Mozaik egy bájos, nagyon magyar, nagyon gerinces faluról. Ki tudta, hogy Bátorkeszi a világ közepe?
Brogyányi Mihály idegenvezetővel a régi dunai strandélet emlékeit elevenítjük fel. Milyen volt a Duna és a pozsonyi Lido régen? Hogyan változott meg a folyó és a város kapcsolata az évek során? Na és lehet-e még fürdeni a Dunában?
Pozsonynak sokáig nem volt dunai strandja. A századelőn egyre nagyobb igény lett egy jól kiépített fürdőhelyre. Így született meg a híres pozsonyi Lido.
Aki látott már levendulást hullámzani, nem felejti el a látványt. A levendula lilája egybeolvad a nyári égbolt kékjével, a színskála a mély ametiszttől az ezüstliláig terjed.
Van egy kis birtokocska Nagyölveden, a falu végén, ott, ahol a szőlőskert kezdődik. A völgyben lovak legelnek, kicsit feljebb terül el a levendulás, amely a lila ezer árnyalatában pompázik. Vendéglátóink: Víg Kinga és Víg Viktor.
Kisgyerek és felnőtt egyaránt szereti azt az izgalmat, azt a versengést, amit egy közös játék tud adni. Szerencsére készülnek új társasjátékok is. Ilyet alkotott három középiskolás lány a Tündérkert megmentése névvel.
A meleg nyomába eredtünk, modellünkre, Henire ismét csallóközi viseletet adtunk, összefogtunk, s elindultunk a nyékvárkonyi gyümölcsösbe, hogy kifürkésszük: Megérett-e a barack, ring-e meggy a fán, hogy érzi magát a zöldség?
Az utcákat járva többnyire felfelé nézünk, hiába az intés. Nap mint nap elsétálunk a vasajtók, a kikandikáló szellőzők mellett. Pedig a rejtőzőködő nyílások, befalazott pincék hátborzongató történeteket tudnának mesélni…
Mi is az a bunker? Füleken néztünk utána, ahol a háború alatt egész bunkerrendszerek működtek. Mesiarik Maros, a füleki Vármúzeum munkatársa kísért bennünket a bunkertúrán.
