Behajtották a marhát Ágcsernyőben... Mi a különbség Ágcsernyő és Tiszacsernyő között?
Először is tisztázzunk valamit. Ágcsernyő nem Tiszacsernyő, ahol az átrakodó állomás van – s ahol most átlépik a határt az ukrán háborús menekültek. Ágcsernyő egy álmos kis település egy mocsaras vidéken, valahol a Tisza és a Latorca között...
Nem összekeverendő Tiszacsernyővel, mely városka 1947-ben jött létre a zöld mező közepén, az újonnan meghúzott csehszlovák–szovjet határon. A városka kizárólag a vasútnak köszönhette a létrejöttét.
A szovjeteknél ugyanis szélesebb nyomtávú a vasút, mint nálunk – igaz, csak nyolcvanöt (!) milliméterrel. Ám emiatt a nyolcvanöt milliméter miatt átrakodóállomást kellett létesíteni, hogy a szovjetektől beérkezett vasércet és egyéb fontos árut tovább tudják szállítani.
Tiszacsernyőbe csak úgy özönlöttek az emberek: fénykorában a vasút mintegy hatezer embernek adott munkát, minden családban volt legalább egy munkaképes vasutas. A szocialista rendszer összeomlásával azonban az egykori nyüzsgő kisváros stagnálni kezdett, az átrakóállomás is megrogyott.
Már alig kétezer ember dolgozik itt, de még így is évente 7-8 millió tonna vasércet, szenet, mészkövet rakodnak át, hogy ellássák például az ostravai kohókat. S nem utolsósorban itt haladtak át az első konténervonatok is Kínába. Tiszacsernyőben ma minden a múltat idézi. A felszabadító szovjet hadsereg szárnyasoltára, mely a hős szovjet katonákat mutatja Prágában, még mindig ott függ a falon a vasútállomáson...
Tiszacsernyőben ma az ukrán menekülteket szállító személyvonatok a jellemzőek... A háború óta ugyanis minden megváltozott...
