Véget ért a tavaszi szünet, folytatódik az otthon tanulás. A mi iskolánkban most kezdődött el az online oktatás, de csak harmadik osztálytól. Az ovisok, elsősök és másodikosok (az én lányom is másodikos) továbbra is feladatlapokat kapnak, vagy a már otthon lévő munkafüzetekben dolgoznak az aktuális „munkaterv” szerint.

Jády Mónika sokáig munkatársunk volt itt, az Új Nőben. Majd a szerelem Svájcba repítette, ma egy gyönyörű kislány édesanyja. Zürich mellett él egy kisközségben bankár férjével és lányával. A koronaszörny arat Svájcban is: ötödik levelében a távoktatásról és a svájci iskolarendszerről mesél nekünk Mónika.

svajcilevelek.jpg

Hétfőn reggel hoztuk el a következő borítékot az iskolaudvarról. Annyi változott, hogy a gyerekek felhasználói nevet és jelszót kaptak egy svájci tanulói platformhoz, amelyen különféle feladatokat (matematikai alapműveletek, német alapszókincs, memóriatréning) oldhatnak meg. Emellett további weboldalakat is javasoltak, amelyeken gyakorolni lehet.

A tantervek kantononként változnak

Iskolánként változó, hogyan oldották meg a távoktatást. Van, ahol a kezdetektől működik az online tanítás, másutt csak most indult el. Egyébként a digitalizáció már régóta téma, ahogy a tananyag egységesítése is. Svájcban nem központosított az oktatás, hanem kantononként változik. Bár most már az ország nagy részében, 21 német és vegyes nyelvű kantonban (és a Svájccal határos Liechtenstein fejedelemségben is) a Lehrplan 21 (Lehrplan = tanterv) a mérvadó, az egyes kantonok továbbra is saját igényeikhez igazíthatják a tanterveket. A tanítóknak, tanároknak is nagyobb szabadságuk van a tanmenetet, tankönyvválasztást illetően. Mindenütt ugyanazok az egyes tantárgyakban elérendő célok, az viszont eltérő lehet, hogyan oktatnak, és milyen formában értékelik a teljesítményt.

Itt az a szokás, hogy a gyerekek gyalog, lehetőleg szülői kíséret nélkül mennek iskolába. Van, aki rövid szoktatási idő után már az óvodába is egyedül küldi négyéves gyermekét. Ezt nagyon fontosnak tartják az önállóságra nevelés jegyében.

A hatos a legjobb jegy

A lányomék iskolájában elsőben nincsenek még érdemjegyek, csak másodiktól osztályoznak. Svájcban 6-tól 1-ig terjed a jegyskála  úgy, hogy féljegyek is vannak (például 5,5, ami nálunk a bizonyítványban 6-5). Itt a 6-os a legjobb jegy (100%), a 4-es elégséges (60%), a 3,5-ös (50%) pedig már elégtelennek számít. (A 2-es nagyon gyenge, az 1,5 annak jár, aki a tananyag 10%-át sajátította el. Az 1-es jegy hivatalos megfelelője a használhatatlan, 0% tudással.) A lányomék idén még csak matematikából és németből kaptak osztályzatot. Emellett a pontosságot, kitartást, a tanítási órán mutatott aktivitást, szociális kompetenciát, az együttműködés képességét is értékelik a bizonyítványban – nagyon jó, jó, elégséges vagy elégtelen. Itt nincs ellenőrző, év közben nem is kapnak jegyeket. 

Egy közös szülői értekezlet van az év elején az általános tudnivalókról. A következő találkozók már nem csoportosak: minden egyes gyerek teljesítményéről, viselkedéséről külön megbeszélésen számol be a tanítónő a szülőknek. Ha úgy látják, hogy a gyermek külön fejlesztésre, segítségre szorul, felkínálják a lehetőséget: van az iskolában logopédus és iskolai szociális munkás (ő segít a gyerekeknek megoldani a konfliktushelyzeteket). Azokat pedig már az óvodában kiszűrik, akik pszichomotoros fejlesztésre szorulnak. A szülők beleegyezése szükséges a különfoglalkozásokhoz, de nekik ez nem jelent pluszköltséget. A lányomék óvodájában minden gyermek számára, akinek nem német az anyanyelve, felajánlották a külön németoktatást. A különórán irodalmi németet tanítanak, egyébként az óvodákban német nyelvterületen még svájci németben zajlanak a foglalkozások. Az iskolában viszont már az irodalmi német a tanítási nyelv. (A kettő között nagyjából annyi a különbség, mint a szlovák és a cseh között.)   

web-bannerek-hirlevel-02.jpg

Nincs szabad iskolaválasztás!

A gyermek csak a lakhelyén járhat állami óvodába, iskolába. Ha több intézmény van a faluban, városban, akkor általában a lakhelyéhez legközelebb esőbe jár, vagy abba, ahová beosztották. (Ebbe a szülőnek nincs beleszólása, s csak nyomós okok miatt kérhet iskolaváltást.) Az is előfordulhat, hogy a szomszéd községbe kerül, mert az ott lévő intézmény rövidebb és/vagy biztonságosabb úton elérhető gyalog, mint a helyi. Itt még az a szokás, hogy a gyerekek gyalog, lehetőleg szülői kíséret nélkül mennek iskolába. (Van, aki rövid szoktatási idő után már az óvodába is egyedül küldi négyéves gyermekét.) Ezt nagyon fontosnak tartják az önállóságra nevelés jegyében. Rendszeresen gyakorolják az úttesten való biztonságos átkelést, az óvodában már a második héten van közlekedési oktatás. (Az óvodások narancssárga közlekedési szalagot hordanak a ruhájuk felett.) Iskolakezdéskor mindig megjelennek az oktatási intézmények környékén az autóvezetőket figyelmeztető plakátok: a gyerekek csak akkor mehetnek át a zebrán, ha az autó kereke leállt. Persze itt is van, akit autóval hoznak-visznek, de nem ez az általános. A nagyobb gyerekek egy része biciklivel vagy rollerrel jár. 

svajcilevelek2.jpg
      
Májusban újra nyitnak a kisiskolák?

A tervek szerint a kisiskolákban május közepén kezdődik el a tanítás. Mivel angoltanárnőnk kis létszámú csoportokkal dolgozik, ő is kinyithatja a nyelviskoláját. A lányom idén még magánórákra jár, jövőre viszont már az iskolában is megkezdik az angoltanulást. (Pár éve még másodikban kezdték.) Negyedik osztálytól már francia is lesz. A francia és olasz nyelvű kantonokban pedig németet tanulnak. (Svájcnak van egy negyedik hivatalos nyelve is, a rétoromán, amit a lakosság kevesebb mint 1%-a beszél. Persze a rétorománt beszélők többsége kétnyelvű.) Itt népszavazásra bocsátják az oktatásügyet érintő kérdéseket is. Így utasították el például azt a kezdeményezést, hogy két idegen nyelv helyett csak egyet tanuljanak az alapiskolások.

A gyermek csak a lakhelyén járhat állami óvodába, iskolába. Ha több intézmény van a faluban, városban, akkor általában a lakhelyéhez legközelebb esőbe jár, vagy abba, ahová beosztották. (Ebbe a szülőnek nincs beleszólása, és csak nyomós okok miatt kérhet iskolaváltást.)

Az órarendben a heti két tornaóra mellett hetente egyszer van úszásoktatás is. Mi szerencsés helyzetben vagyunk, mert az iskolánknak van saját tanuszodája, és itt már az óvodában kezdik a vízhez való szoktatást. (Az ovisoknak kéthetente egyszer van úszásoktatás.) A közeli erdőbe is rendszeresen mennek a gyerekekkel, ahol beszélnek a természetvédelemről, játszanak, tüzet gyújtanak és tízórait készítenek. Az óvodában még számítanak a szülők segítségére: már az év elején fel lehet iratkozni az erdei kirándulásokhoz, úszásoktatáshoz kísérőnek. Erdőbe télen is járnak, négy év alatt csak egyszer mondták le az előre tervezett programot az időjárásra hivatkozva. Egyébként itt azt tartják, hogy nincs rossz idő, csak nem megfelelő öltözék. A gyerekek a tízórai szünetet is kint töltik minden időben. Ha esős, akkor esőkabátban és -nadrágban, gumicsizmában.    

A zürichi oktatási hivatal április 30-án az iskolai tanítás újraindításával kapcsolatban a következő információkat adta közre: június 8-ig maximum 15 fős csoportokban folyhatnak a tanórák. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb osztályt két részre osztják. Így a gyerekeknek hetente csupán 12-18 tanítási órájuk lesz, speciális órarend szerint. A napközi továbbra is elsősorban azoknak a gyerekeknek az ellátását biztosítja, akiknek a szülei az egészségügyben, a mentőszolgálatban, a tűzoltóságnál, a rendőrség kötelékében vagy a lakosság ellátását biztosító ágazatban dolgoznak. (Amit már korábban közöltek: a napközi díját azoknak is tovább kell fizetni, akiknek a gyermeke a lockdown óta otthon tartózkodik. Elszámolni majd a következő tanévben fognak.) A nyári szünetig már nem kerülhet sor iskolai kirándulásokra, sportnapra, színházi előadásokra, záróünnepségekre.   jady_monika_2_web.jpg

A képen a szerző

Jády Mónika

Kapcsolódó írásunk: Svájci levelek IV.
                                     Svájci levelek III. 

web-bannerek-hirlevel-01.jpg      

Új Nő csapata