Az üresfészek-szindróma sok szülő életében észrevétlenül, mégis fájdalmasan érkezik el. Hogyan találhat egymásra újra két ember, akik hosszú éveken át elsősorban szülőként működtek? Mátyus Zoltán pszichoterapeutával beszélgettünk.
A gyermek születése az élet legnagyobb örömei közé tartozik. A partnerkapcsolatban azonban forradalmat okoz. Hogyan őrizzük meg a bennünket összekötő szerelmet, miképpen ne veszítsük el egymást?
A legtöbb édesanya – beleértve engem is – pontosan ezekkel a szavakkal kezdi a rotavírussal kapcsolatos tapasztalatait, lelkiismeret-furdalással és mentegetőzve. Ez az alattomos kór azonban nem játék!
Ki ne szeretne változtatni az életén? Ahhoz, hogy változtatni tudjunk, ismernünk kell önmagunkat és a körülöttünk élő embereket, akikkel valamilyen viszonyban állunk. Nem mindegy például, hányadik gyerekei vagyunk a szüleinknek.
Talán hihetetlen, hogy egy gyerek is tehet valamit a szüleiért. Pedig igaz. Itt a jó alkalom arra, hogy erről is beszéljünk. Annyit, amennyit lehet. Mert a gyerek is pontosan annyit tehet. Amennyit lehet.
A bántalmazó manipulálja az áldozatát, akinél kialakul a függőség. Elhiteti az áldozatával, hogy csak vele szimbiózisban létezhet, fokozatosan elszigeteli a családjától és a környezetétől.
Egy anya csak tökéletes lehet? Nem kell jobb apropó a kérdés felvetéséhez, mint az anyák napja. A szent anyaság napja. Mert az anya az szent. És tökéletes.
Vannak testvérek, akik nagyon szeretik egymást, más családokban pedig az egész életen át tartó rivalizálás jellemző. Vajon mennyiben múlik a szülőkön, hogy utódaik milyen viszonyban lesznek egymással?
"Karácsony előtt bizony kukucskáló angyalkák szállnak le a Földre, bekukucskálnak minden ház ablakán. Azt lesik, hol laknak a jó kisgyerekek, akik megérdemlik a karácsonyi ajándékokat."