Kislányként anya mindig mesét mesélt nekem az ágyam szélén ülve, amikor nagyon beteg voltam. Bizony nagyon sokszor voltam beteg, ezért nagyon sokszor kellett...
,,– Megyek, kincsem! – mondta Magda alig hallhatóan, inkább csak magának. Nagy nehezen feltápászkodott a székről (tényleg le kell fogynia, nincs mese, visszakeresi Nina videóját, amiben egy tuti biztos fogyókúrás alapétrendet ajánl)." Olvassák sok szeretettel Kiss Dominika novellájának második részét.
,,Magda ma reggel is – mint ahogy minden reggel – elszörnyedve meredt a tükörképére. Te jó ég, hogy nézek ki! – gondolta. A combja széles volt és narancsbőrös, a hasa petyhüdt, egy keskeny úszógumi pedig makacsul közrefogta a derekát." Olvassák sok szeretettel Kiss Dominika írását!
Melindát kirúgják a munkahelyéről, ő pedig üresen és közönyösen hazamegy, ahol a párjával, Alexszel közös emlékek és a vesztesége súlya pezsgőbe fojtva csak erősebbnek tűnik. Van vissazút egy menyasszonyi ruhában elkövetett kétségbeesett pillanatból?
Barátom végre rászánta magát, hogy valakivel megossza élete egyik, ha nem „a“ legfontosabb eseményének titkát, mely eddig belülről emésztette a lelkét. Mivel könnyedebb tollú írónak vél, mint magát, engem kért meg, hogy mindazt, mit elmesél, vessem papírra maradandó emlékként.
Agatha Christie kedvenc detektívje, Poirot csak azután hajlandó kiszállni egy kis karácsonyi nyomozásra a huzatos angol kastélyokba, ha előzőleg biztosítják arról, hogy van olajtüzelésű központi fűtés. Van éjféli mise, másnap hagyományos karácsonyi ebéd gyilkossággal a hóban... Mi történhetett? Lássunk egy részletet a novellából!
,,Egy nyári partin voltam. Azt az életet éltem, amit minden korombéli lány. Lázadtam. Én voltam a tipikus vadóc, minden hétvégén szórakoztam és buliztam. Nem titkolt vágyam volt fogni egy fiút magamnak." Kovács Emese novellája.
Az ősz lassacskán télbe fordult. Ellának csak a szeme látszott ki, de Szél úrfi ide vagy oda, úgy döntött, hogy ő bizony ma sétálni fog. Fogalma sem volt, hol van, de ment, mintha csak zsinóron rángatták volna valami ismeretlen, valami új felé... Kovács Viktória novellája.
Klára és Rudolf útja egykor elvált, hogy most, a háború utáni idők szürke valóságában ismét találkozzon. De vajon elég-e egy hajnal a holdsarló alatt ahhoz, hogy a régi sebek begyógyuljanak – vagy a múlt árnyai örökre elszakítják őket egymástól?