Rengeteg levelet kapunk a méltatlan születésről. A sok jó kezdeményezés mellett sok rossz szülészet is van. Az anyukát nem tájékoztatják a beavatkozásokról, tágítani kezdik úgy, hogy nem is szólnak neki előre. Rengeteg anyuka panaszkodik a pokróc modorra az újszülöttosztályokon. Az anyukák sokszor egymástól lesik el, mit kell csinálni. Nem értik, mi a baj, hiszen a nők, akik ott dolgoznak, maguk is szültek, jól tudják, milyen bizonytalan tud lenni egy anyuka. Miért nem segítenek?
A mellre tevés nem sikerül az anyukának, pedig előtte olyan jól elképzelte... Ám nem mindig kap segítséget a kórházban a nővérektől, esetleg csak rákiabálnak: „Mit csinál, anyuka?!”
FAROS A BABA
Sok anyuka panaszkodik: faros a baba, persze, hogy programcsászár lett a vége. Hisz ekkor már nincs más lehetőség! Igen, babánk sokszor úgy fekszik a pocakunkban, ahogyan elfér – ez pedig a mai kórházakban császárt jelent.
„Azt mondják, mozogni kell, azzal megelőzhetjük a faros szülést. Én jógára jártam, egészségesen étkeztem, sétáltam, mégis faros lett a második babám. Előre álló hasam volt vele. Az első fiam fejvéges fekvésű volt, azzal nem volt gond” – írja egyik olvasónk. Igen, a legtöbb baba fejjel lefelé néző helyzetben van szülés előtt az anyaméhben. Előfordul azonban, hogy a fenék vagy a láb van a méhszájnál: ezek a faros babák. Sokszor nincs elég magzatvíz, ezért is nem tud megfordulni a baba. Ilyenkor a hüvelyi szülés komplikációt jelenthet, ezért kerül sor császármetszésre. Az orvos kísérletezhet külső fordítással – amivel a baba fejvégű helyzetbe kerülhet. A medencevégű fekvésű babák általában a terhesség 32. hetében fordulnak helyes irányba.
Olvass tovább: Faros a baba
A SZÜLÉSZNŐ
Régen Benjamin Spock könyve volt a várandós nők abc-je, ma már Melinda Blau és Tracy Hogg könyvsorozata, A suttogó vezeti a sikerlistákat. Mi pedig egy bájos szülésznőt kérdeztünk.
Nem mindegy, hogyan szülünk és születünk. Ezt vallja a pozsonyeperjesi szülésznő, Veress Anita (32). Anita a pozsonyi Szlovák Egészségügyi Egyetemen végzett, dolgozott több kórházban, majd egy pozsonyi szülészeti magánrendelőben. Öt éve szülésfelkészítő tanácsadást végez. Másfél évvel ezelőtt pedig ismét visszaült az iskolapadba, hogy a hátrányos helyzetű kismamákkal tudjon majd foglalkozni.
Jó, ha az anyuka mindent tud? Természetes szülés vagy programozott császármetszés – melyiket válasszuk? Mire számítson egy nő a szülőszobán, és létezik-e nálunk az a bizonyos aranyóra? Egyáltalán mi a szülésznő feladata? – tettük fel a kérdéseket a bűbájos szülésznőnek.
– Kezdjük az elején. A szülésznő feladata az, hogy felkészítse a kismamát a szülésre, tájékoztassa őt a folyamatról, és hogy bevezesse az anyukát a gyermekágyi időszakba. Mert az elején nem csak alszik és eszik a gyerek, sőt, a szoptatás is keveseknél megy, mint a karikacsapás. Jómagam a természetes szülés híve vagyok, ennek a fontosságára hívom fel a figyelmet. Hiszen a szüléssel kezdődik minden.
Olvass tovább: A szülésznő
EGY CSÁSZÁR IS LEHET SZÉP
Valahogy úgy van, hogy nem nagyon beszélünk a „császárról”. Pedig a császármetszés mindenekelőtt csodálatos lehetőség arra, hogy megmentsék a baba és az anya életét. Mert azért ez egy nagy hasi műtét az anyák életében, néha további komplikációkkal.
És persze arról is beszélni kell, hogy nagy ütemben emelkedik a császármetszések száma – ami azért nem jó dolog. Mert nem minden baba nyaka köré tekeredik a zsinór, akit kiemelnek az anya hasából. Hollandiában 15 százalékos a császáros szülések aránya, míg nálunk lassan minden harmadik baba császáros. Holott a nők szervezete és teste ugyanolyan itt is, ott is.
Április az ICAN (International Cesarean Awareness Network) kezdeményezésére a császármetszéssel kapcsolatos informálódás hónapja. Sokat kell beszélni a lehetőségeinkről, mert még mindig kevés az információ. A császármetszésről beszélgetünk dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász szakorvossal, aki magunkról címmel indított szókimondó oldalt az Instagramon (és írásaival is rengeteget segít az anyukáknak).
– Vajon mi az oka annak, hogy egyre gyakoribb a császármetszés?
– Nagyon sok összetevője van ennek a jelenségnek. Egyrészt van egy társadalmi elvárás a nők részéről, hogy minél egyszerűbb és minél jobban bebiztosított szülésük legyen. Ezt az igényt maguk a kismamák hozták be a képbe, mert sokan kiszámítható, kontrollálható, biztonságos szülésre vágynak. Másrészt viszont a kórházban is könnyen létrejöhet olyan szituáció, amikor az orvosnak nehezebb megmagyarázni egy el nem végzett császármetszést, mint egy elvégzettet. Világszerte élő probléma, hogy a szülészek részben a jogi következményekre gondolva választják a császármetszést: „Nehogy bepereljenek, ha mégis gond lenne!”. Ez azt jelenti, hogy a védekező hozzáállást választják, ha a legapróbb dolog is arra utal, hogy komplikáció merülhet fel. Sőt, sokan akkor sem kockáztatnak, ha semmi nem indokolja az óvatosságot.
Olvass tovább: Egy császár is lehet szép
A NÉPEK SORSA A SZÜLŐSZOBÁBAN DŐL EL
Karácsony a születés ünnepe. Mária életet adott Jézuskának. Azóta minden szülő nőt tisztelet övez. Mégsem minden szülés gyengéd születés. Gyakori, hogy az orvos nyomást gyakorol az anyukára, vagy csak császármetszést vállal... Beszélgetés a szülésről dr. Bálint Balázs nőgyógyásszal.
– Miért emelkedik olyan drasztikusan a császármetszések száma?
– Ennek egyszerű oka van. Ezt lehet látni a filmekben, erről olvashatunk a neten. Az az információ jut el mindenkihez, hogy a szülés fáj, hogy szülni veszélyes. 100-200 évvel ezelőtt sokkal nagyobb volt a gyermekhalandóság, a családok több gyermeket vállaltak, mert nem maradt mindegyik életben. Manapság egy, esetleg két gyereket vállalnak a szülők, és azt az egyet vagy kettőt tökéletesnek akarják: a tökéletesbe pedig nem fér bele a rizikó. Az ember a legnagyobb vélt biztonságra törekszik. Nem véletlenül mondom, hogy vélt, hiszen nincs olyan orvosi beavatkozás, aminek ne lehetne szövődménye. Ezek pedig nem csak a műtőasztalon jelentkezhetnek. Egy császármetszéses gyermek élete egészen másként kezdődik, például más a bélflórája. Ezért nagyobb eséllyel lesz allergiás, gyakrabban fordulhatnak elő nála bőrgyógyászati megbetegedések, légzési és emésztési panaszok. Amennyiben nincs valós egészségi kockázata annak, hogy egy gyermek természetes úton jöjjön a világra, az anya kérésére nem szabadna császármetszést végezni.
– Mégis egyre többen ezt az utat választják. Miért?
– Az elsődleges válaszom erre: az orvosok félnek a műhibaperektől. Ez rányomja a bélyegét az orvos döntésére egy kényesebb szituációban. A másik ok az orvos kényelme: egy hüvelyi szülés több órán át is eltarthat, és lehet, hogy éppen az éjszaka közepén fog beindulni. Éjjel-nappal készenlétben kell állnia az orvosnak. Ma már a világ minden táján vannak olyan kollégák, akik nyíltan kimondják: ők nem vállalnak hüvelyi szülést, csak császármetszést. És itt van még egy meghatározó tényező: a divat. Például Törökországban és Brazíliában extrém magas a császármetszéssel született gyerekek aránya. A szappanoperák szereplői és a celebek kijelentik: az ő hüvelyüket nem fogja egy gyerek tönkretenni. Inkább legyen kis vágás a hasukon, ami bikiniben nem is látszik. A tendencia többtényezős. Ám egészen biztos, hogy nem jó ez az irány.
Olvass tovább: A népek sorsa a szülőszobában dől el
Szembesülés vagy
talán szem
besülés?
Ki látja a
különbséget,
s e végett
kivégzi a
szülést.
(Czuffer Attila)
