Miért minősítjük egymás munkáját anélkül, hogy ismernénk annak összes vetületét? Miért szólunk le szakmákat anélkül, hogy tisztában volnánk azok dinamikájával és rejtett kihívásaival?
Régen az iskolákban volt főzőcskeóra a lányoknak, műhelyfoglalkozás a fiúknak. A lányok megtanultak gombot felvarrni, a fiúk szöget beverni – és mindkét nem megtanulta, hogy mit illik, és mit nem illik. Mert az iskolában illemtanóra is volt.
"Ha egy boldog embert megkérdezel:
Miért vagy boldog? – nem tud felelni rá.
Ha már mond valamit, nem igazán boldog! (…)
Egy igazán boldog, ha egyáltalán felelni tud
az értelmetlen kérdésre, azt mondja: “Csak!”"