Komárom városában talán nincs olyan ember, aki ne ismerné őt. Hiszen évtizedeken át kilincselt a hivatalokban, minisztériumokkal vitázott és harcolt azért, hogy megmentse az utókornak a komáromi várat. Ismerjük meg Gráfel Lajos műemlékvédőt!
Komáromban talán nincs olyan ember, aki ne ismerné őt, hiszen évtizedeken át kilincselt a hivatalokban, hogy megmentse az utókornak a város leszebb épületeit. Ismerjük meg Gráfel Lajos műemlékvédőt!
Az emberben ősidőktől fogva ott a vágy, hogy idegen helyeket fedezzen fel. Ahogy mi is örömmel és lelkesen csomagolunk, és csodálattal szemléljük a távoli városok palotáit, úgy jönnek évente egyre többen megnézni a komáromi várat.
1918-ban a húsvétvasárnap március utolsó napjára esett. Húsvét volt, és az otthon maradottak virágvasárnapi barkaágról és hímes tojásról álmodtak. Csak éppen Magyarországon megint betiltották a húsvéti tojás festését, immár harmadszor.
Olvasóink kérték, hogy mutassunk be olyan embereket, akik olyan dolgokat csinálnak, amelyek reményt adhatnak ebben a nehéz helyzetben. Mert nem csupán ételre, italra, orvosságra van szükségünk – szépségre is. Íme!
Az új év végre meghozta a várva várt vakcinát, az oltóanyagot a COVID-19 ellen. A védőoltástól várjuk a most dúló pandémia leállítását. Mindenki emlegeti a vakcinát, ám kevesen tudják pontosan: mit is jelent a védőoltás, mi ellen is véd?
A csábítás, a buja erotika, az érzéki vagy éppen szenvedélyes szex ugyanúgy hozzátartozott a szocializmus emberének az életéhez, mint az ősemberéhez. Beszélni azonban talán még annyit sem beszéltek róla, mint mamutvadász őseink. A szex maga volt – a bűn, a tabu!
1799 nyarán egy szerb szőlősgazda különleges kincsekre talált a földjén. A páratlan tárgyak több mint kétszáz évvel a felszínre bukkanásuk után még mindig lázban tartják a kutatókat. Ki lehetett a kincs gazdája, hol és mikor készülhetett? S vajon ki, mikor és miért rejtette el az értékes aranyedényeket?