Régen minden falusi portán természetes volt a tyúk, a kacsa és az egyéb szárnyas jószág. Minden van, ha tojás van az éléskamrában – tartja a mondás. Erről beszélgetünk a kulcsodi Halgas Ildikóval.
Ma mindenki a boldog tanyasi tyúkokról beszél, akik igazi sárga tojást tojnak. Vajon milyen a boldogan kapirgáló tyúk, s hogyan néz ki a tojása és a húsa?
A húsvéti tojást nem csak festeni lehet. Új köntöst is adhatunk tojásunknak, képeinken formabontó megoldásokat láthatunk. A tojást keresztöltéssel „hímezhetjük“, sőt, még a törött tojáshéj is jó lehet valamire.
1918-ban a húsvétvasárnap március utolsó napjára esett. Húsvét volt, és az otthon maradottak virágvasárnapi barkaágról és hímes tojásról álmodtak. Csak éppen Magyarországon megint betiltották a húsvéti tojás festését, immár harmadszor.
Tojás és húsvét egybefonódik. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Nagyobb, mint a karácsony: Jézus ekkor támadt fel halottaiból, hogy megváltsa az emberiséget.
Manapság divatja van a tyúkoknak – és velük együtt a menő tyúkólaknak. Mindenki, aki valamit ad magára, tyúkólat épít. Nincs is jobb a friss tyúktojásnál...
A nyúl mint tojáshordó, húsvéti jelkép. Németországból jött, akárcsak a karácsonyfa. Húsvétkor ugyanis a hold olyan, mint egy nyuszimintás tojás. A német gyerekek ilyenkor fészket építenek, fűvel kibélelik, és így várják a nyulat.