Közeleg az ősz, a felső légúti hurutok és torokgyulladások időszaka. S habár ezen betegségek döntő többségéért vírusok, tehát antibiotikumos kezelést nem igénylő kórokozók felelősek, érdemes felhívni a figyelmet egy olyan kórokozóra, amelyik nem vírus, hanem baktérium.
Ez pedig a sztreptokokkusz, amely nevét a mikroszkóp alatt látható formájáról kapta. Ez a kb. 1 mikrométer nagyságú gyümölcsmagra emlékeztető, gömb (kokkusz) alakú baktérium ugyanis lánc alakban (a sztreptosz görögül lánc), füzérszerűen egybekapcsolódó alakzatként jelenik meg a mikroszkóp tárgylemezén.
Ezen mikroorganizmusok közül minket az A csoportú sztreptokokkuszok, azaz az orvosi nyelvezetben GAS-ként (Group A Streptococcus) emlegetett baktériumok érdekelnek. A GAS ugyanis a felületes infekciókon kívül – ilyen a jól ismert torokgyulladás, mandulagyulladás – ún. invazív (behatoló) megbetegedéseket (tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, szepszis) is okozhat. Emellett a fertőzést követően késői, ún. immunmediált szövődmények is kialakulhatnak: vesegyulladás, reumás láz.
Szerencsére ez utóbbiak az alapbetegség, a torokgyulladás megfelelő kezelése esetén ma már nagyon ritkák. Összpontosítsunk tehát a klasszikus torokgyulladásra.
A GAS, régebbi nevén Streptococcus pyogenes, azaz gennykeltő sztreptokokkusz 4-6 évenként járványszerűen jelenik meg. A legtöbb megbetegedés a tél vége felé, főleg a kisiskolás korúakat sújtja.
Az utóbbi húsz évben a megbetegedések számának növekedése figyelhető meg. 2022/23 telén az elmúlt 50 év legmagasabb előfordulási értékei arra figyelmeztetnek, hogy a 2025/26-os tél során akár újabb járvány is várható. A járvány kitörésének okát általában nem ismerjük, de a betegség legtöbbször a beteggel való érintkezés során, a levegő útján terjed.
Itt hívjuk fel a figyelmet egy aránylag új ismeretre: a GAS-t nemcsak az éppen beteg gyermek terjesztheti, hanem az ún. hordozó is, aki rendszerint panasz- és tünetmentes. A szlovák gyermekgyógyászok szaklapja nemrégiben tette közzé a sokakat meglepő tényt: a tünetmentes GAS-hordozók aránya elérheti a 20 százalékot, azaz minden 5. gyermek torkában ott található a GAS!
Kiderült ugyanis, hogy a GAS nemcsak a torok nyálhártyasejtjeinek felületén tud „megkapaszkodni”, hanem képes behatolni azok belsejébe is. Az így behatolt GAS-ok képezik a rezervoárt (raktárt, tárolási helyet) a hordozók torkában. Ezek a gyermekek tehát panaszmentesek, ám a fertőzést terjeszthetik az óvodában, iskolában. Megelőzhető-e a hordozóállapot kialakulása?Igen! S itt lép előtérbe a szülők felelőssége.
A torokfájásra panaszkodó, belázasodó gyermeket minél hamarább vigyük orvoshoz, aki a gyors teszt segítségével fel tudja ismerni a panaszok GAS-eredetét. Az azonnal megkezdett antibiotikumos kezelés a legjobb módszer nemcsak a torokgyulladás gyógyítására, de a hordozói állapot kialakulásának megelőzésére is. Persze csak akkor, ha az antibiotikumot a beteg az orvos által előírt ideig és adagban ki is szedi! A kezelés idő előtti megszakítása – „hiszen már nem lázas, a torka sem fáj” – vezethet a GAS-ok tartós megtelepedéséhez a torokban: a beteg meggyógyul ugyan, de hordozóvá válhat!
