Pár év alatt minden megváltozott. A kombájn már magától arat, csak a búza maradt a régi, aranysárga és olyan finom az illata, mint egy parfümnek. Anton Šmotlák...
Az idei nyárelőnk különösképpen szagos volt: a lég sohasem volt annyira illatos, a látóhatár ilyen színes... Minden este a „Karcsák” között sétálgattunk...
Találós kérdés: melyik az a falu, amelyik nálunk található, és olyan híres, hogy a világörökség része? Római őrtorony jelzi, hogy itt bizony érdemes megállni, és körülnézni... HÁT, PERSZE, IZSA!
Régen faluhelyen minden udvar hátuljában ott tornyosult a trágyadomb. A régiek a konyhai maradékot, a záptojást, de még az elhullott csibéket is odadobták.
Korpás Réka előadóművésznek készül, népzenét tanul egyetemi szinten – emellett párjával gazdálkodik. Nem is akárhogy, merthogy komposztja van, sőt, még a permakultúrások képzését is elvégezte.
Hiperérzékeny vagyok az illatokra. Vajon egy illatmúzeum jó élmény lehet-e egy szenzitív embernek? Elöljáróban csak annyit: de még mennyire, hogy az lehet!
"Érdekes, hogy milyen varázsa van a karácsonynak. Egyetlen ünnepnek sincs olyan varázsa, és mennyire tartja magát. Az embert ugyanúgy elbűvöli, mint, mondjuk, nyolcszáz évvel ezelőtt."