A zene mindenhol ott van, és befolyásolja mindennapjainkat. Egy jól lejátszott és meghallgatott zene mélyen megérinti a lelkünket. Ugyanígy vagyunk a rossz zenével, ami viszont frusztrációt okoz. És a fülünk olyan, mint egy feleség, egyszerűen nem felejt...
Édesanyám hétévesen beíratott a helyi zeneiskolába. Addig a családból senki sem játszott zongorán. Nincs abszolút hallásom, nem is lettem zongoravirtuóz, ám a nyolcévnyi rendszeres zeneoktatás rengeteg pluszt adott. Ma tudok kottát olvasni, ismerem a híres zeneszerzők műveit, szeretem a ritmust – és ami a legfontosabb, szeretem a jó zenét.
Megtanultam, hogy a látszattal ellentétben senki sem születik virtuóznak, a tökéletes hangzásért tenni kell, és sokat gyakorolni. Azóta ugyan a hangszeres tudásom megkopott, de el nem veszett. A zongoraórák egy új világra nyitottak nekem kaput – ez a világ inspiráló, és erősen hat az érzelmekre. Elképzelhetetlennek tartom, hogy zene nélkül éljek.
Milyen zenét?
Nagyrészt rajtunk múlik, hogy milyen zenét hallgatunk. A zenével befolyásolhatjuk a hangulatunkat, vagy épp érzelmeket élhetünk át. Vidám, optimista szövegű dalokkal fokozhatjuk a magabiztosságunkat, esetleg kihúzhatjuk magunkat a fals érzelmek gödréből. Ezért is olyan kedveltek manapság a koncertközvetítések! Ugyanakkor a zene segít a koncentrálásban, hogy gondolataink ne kalandozzanak el folyton. Mozart zenéjét például kifejezetten tanuláshoz ajánlják.
Amúgy is érvényes, hogy a klasszikus zenék többsége segíti a koncentrációt, és alkalmas kísérője lehet az odafigyelő tanulásnak és munkavégzésnek. A legnagyobb online zenei megosztón számtalan koncentrációt segítő zenei összeállítást találunk. Az egyik zene felpörget, és a segítségével könnyebben vesszük az akadályokat, esetleg kitartóbban tornázunk rá – míg más zenére kikapcsolhatunk, esetleg ejtőzhetünk, relaxálhatunk. A zene segíti a közösségformálódást, a csapatépítést is, hiszen a közös zenélés és éneklés az egyik legősibb megnyilvánulási formánk.
Ma már elképzelni se tudjuk, hogy egy hangosfilm zene nélkül kerüljön adásba. A zene ritmusa fokozza a feszültséget, hangsúlyozza a gyorsaságot, aláfesti a finom, lágy mozdulatokat, kifejezhet romantikus érzelmeket, de szomorúságot, gyötrelmet is. A zene univerzális nyelv, amellyel bármit kifejezhetünk – és még csak meg sem kell szólalnunk hozzá.
Az abszolút hallás
Egyszerűen mindennek van hangja. Az átlagember a mikrohullámú sütő vagy a nyilvános mosdó kézszárítójának hangjában semmi érdekeset nem talál, egy abszolút hallással rendelkező személynek azonban ezek mind izgalmas hangok. Ott egy c hang, az utóbbi pedig egy fisz... A Jenny Safran és Gregory Gripenberg kutatópáros szerint az abszolút hallás megfigyelhető a csecsemőkorban, ám ezt a készséget a későbbi nyelvi fejlődés könnyen derékba törheti. Így kevesekből lesz felnőttkorban is abszolút hallással rendelkező személy. Akinek ez megadatik, az a zenei pályán maradandót alkothat. Például Beethovennek abszolút hallása volt. Így tudta megírni leghíresebb művét, a 9. szimfóniát teljesen süketen.
Pár éve interjút készítettem Havasi Balázs magyar zongoravirtuózzal. Többek között ezeket mondta:
– A klasszikus zenében vannak bizonyos szabályok, amelyeket az ember nem nagyon rúghat fel. Ám miután megtanultam a klasszikus zene minden fortélyát, azon dolgoztam, hogy a körülöttem lévő szabályokat megváltoztassam, és szabadon tehessem, amit tenni szeretnék.
M. Ando Krisztina (Fotó: Dömötör Ede)
A szeretet szimfóniája című romantikus filmdrámában nagyon szépen bemutatják, hogy egy abszolút hallással megáldott kisfiú miként hallja a hangokat és érzékeli a zenét. Érdemes megnézni, hiszen olyan neves szereplők játszanak benne, mint Robin Williams vagy Jonathan Rhys Meyers.
Ömlik a zene
Fogyasztói társadalom vagyunk, és ezen nem csak a tárgyak habzsolását érjük – a felhalmozás kényszere a zenére is vonatkozik. Ha akarjuk, ha nem, a média szinte mindenütt önti ránk a rengeteg háttérzenét, dallamot és zenei aláfestést. A reklámokat már a dallamukról felismerjük. (Gondoljunk csak a Dedoles márkára, amit már az ötödik alkalomnál utáltunk, majd végül annyit nyomták a fülünkbe, hogy már nevetve táncolunk rá.) Ma már minden kávéházban, étteremben, üzletben, áruházban zene szól, néha jobb, de többnyire silány minőségben.
Nem is csoda, hogy a kifinomultabb lelkek utálják a gejl háttérzenéket. Hiszen ezek csak lebutítják az ember zenei befogadóképességét – és egy idő után már ez is jó lesz, meg sem tudjuk különböztetni a jó zenét a rossz zenétől.
Balásy Szabolcs neves magyar zenetanár és karnagy szerint a mai középiskolások főleg érzelemmentes, steril zenéket hallgatnak, ami teljesen földbe döngöli érzelmi, emocionális világukat. Ezeket a zenéket színtelen, szagtalan gázhoz hasonlítja, amit ugyan nem érzünk, a végén mégis meghalunk tőle…
A sok rossz zene teljesen legyilkolhatja a fiatal generáció zenei ízlését és befogadóképességét. Ha valaki túl sokat és sokáig hallgatja ezeket a steril zenéket, annak a füle süketté válik az igazi muzsikára. Hiába csempészünk be melléjük egy kevés jófajta élőzenét, az a mai fiatalnak úgy jöhet le, mint az udvarlás – arról sem tudja már, hogy mi fán terem. Ezért lányos zavarában csak pironkodni fog...
A zene szeretete
Aki hangszeren zenél, annak a zene olyan élményt nyújt, mint a szerelem: hiszen rengeteg érzelemmel dúsított. Ha képesek vagyunk befogadni a jó zenét, az olyan, mintha két tükröt állítanánk egymással szembe. Az eredmény végtelen, határtalan és inspiráló lesz, és nyitottá teszi az embert. Ezért fontos, hogy megőrizzük zenei igényességünket, és minél többen részt vegyünk valamilyen zeneoktatásban – a közös zenélés, éneklés pedig több figyelmet kapjon. Napi 15 perc zenehallgatás vagy zenélés-éneklés stresszoldó hatással bír, és kikapcsol. Ezért hallgassunk jó zenéket, fedezzünk fel akár új stílusokat, zeneszerzőket, együtteseket.
A jól ismert klasszikus zenén túl hallgathatunk kortárs zenét, ismerjük meg például a népszerű Havasi Balázs zongoravirtuózt, Vanessa Mae hegedűvirtuózt, vagy épp merüljünk el Hans Zimmer legendás filmzenéiben. Ha a téli szürkeség nyomot hagy a hangulatunkon, oldjuk fel a kedvünket pörgős dallamokkal. Balásy Szabolcs szerint a muzsika határtalan, és a mai fiatalok előtt is nyitva áll a kapu. A jó zene gyógyít, nevel, tanít és örömet ad. Ehhez persze a zenei oktatásban is be kéne vezetni új módszereket, hogy a fiatalok vevők legyenek rá.
S hogy milyen a jó zene? Az a jó zene, ami érzelmeink kútját megnyitja, szárnyakat ad, és szárnyalni tanít. Ezért hallgassunk sok jó zenét!
