Kinek ne csengene ismerősen Bálint gazda neve? Jóságos mosolyával, Einsteinre emlékeztető, szállongó ősz hajkoronájával és praktikus kertészeti tippjeivel nálunk is sok földművelő életét megkönnyítette. És a kiskertészek és a hobbikertészek számára lámpásként világította meg az utat. Életének 101. évében távozott csöndesen.

Braun György (vezetéknevét később Bálintra magyarosíttatta) 1919. július 28-án született Gyöngyösön. Családja gazdálkodói hagyományokkal rendelkezett. Édesapja, Braun Izsó felvilágosult középbirtokos volt, aki már a gyermek Györgyöt a gazdálkodás rejtelmeire oktatta. Nagy feladat várt rá: a gyöngyöshalmaji földbirtok vezetése!

indito-balint-gazda.jpg

Bálint gazda általános és középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte, majd diplomát szerzett a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. Utána mindjárt átvette a családi birtokot, mert édesapja meghalt. 1942-ben zsidó származása miatt behívták munkaszolgálatra, ahonnan koncentrációs táborba került. Gunskirchenből egy nappal a tábor felszabadítása előtt két barátjával megszökött. Másnap egy amerikai katonai konvojtól tudták meg, hogy vége a háborúnak, szabadok! György 1945-ben tért vissza a megmaradt családi birtokra, ahol hozzálátott a családi gazdaság újjáélesztéséhez. Egyetlen testvérét kivéve egész családját elgázosították a holokauszt alatt.

A család majorsági birtoka Gyöngyöshalmajon az akkori legkorszerűbb agrár-infrastruktúrát képviselte. Még Bálint gazda felmenői kezdtek itt haszonbérlőként gazdálkodni. A kommunisták azonban rátették kezüket a majorságra, Bálint gazda pedig a családjával földönfutóvá vált. Vagyonát elvehették, ám amit a szívében hordott, azt nem tudták elkobozni...

A fa, amely nem hajlik meg!

Ám nem gazdálkodhatott továbbra sem nyugodtan. 1949-ben a Magyar Agrártudományi Egyetemen végzett mezőgazdasági mérnökként – csak épp kuláklistára került. Elkobozták amúgy is hobbikertészetté zsugorodott birtokát, és egyik napról a másikra családostul az utcára került. Azontúl minden munkát elvállalt, megbízói a legügyesebb kertésznek nevezték, akivel csak találkoztak. Hamarosan a kommunisták is kénytelenek voltak elismerni, hogy szakértelme kivételes! A Magyar Tudományos Akadémia agrárgazdasági, majd kutatóintézeti munkára alkalmazta – igaz, az elején csak adminisztratív tevékenységeket végzett.

balint-gazda-portre.jpg
Bálint gazda praktikus kertészeti tippjeivel sok földművelő és hobbikertész életét is megkönnyítette.

Végül a Mányi Állami Gazdaságban kezdett dolgozni, szakértelme egészen a felső vezetésig repítette: ekkor már főiskolán tanított, majd főszerkesztője lett a ma is megjelenő Kertészet és Szőlészet című szaklapnak. Később életre hívta a Kerti Kalendárium, a Kertbarát Magazin és a Kertgazdaság című lapot. Bálint gazda legnagyobb céljának azt tekintette, hogy a hobbikertészektől kezdve a mezőgazdasági tudósokig mindenkit érdemi információkkal lásson el. 1981-ben nyugdíjba vonult: de már az első napon felkérte őt a Magyar Televízió, hogy vegyen részt az Ablak című műsor elkészítésében. Bálint gazda ekkor beköltözött az emberek nappalijába, s természetesen sokak szívébe is… A képernyőről kezdte osztani a szaktudását és a föld iránti olthatatlan szeretetét, amit egész életében a szívében hordozott.

A fekete-fehér televíziótól a videomegosztókig! Innentől már mindenki Bálint gazdája modern kori történelmet írt: televíziós karrierje több mint húsz évig tartott. Öreg és fiatal egyaránt követte műsorait és írásait. Ma már bátran ki lehet jelenteni, hogy nincs olyan fiatal, aki ne találkozott volna valamilyen internetes felületen Bálint gazda posztjával vagy ismeretterjesztő videójával.

Nyugdíjas évei alatt 31 szakkönyvet írt – s már nem csak a képernyőről osztotta kertészeti tanácsait, hanem előadásaival is nyakába vette a vidéket. (Felénk is sokszor elkerült.) Néhány éve balintgazda.hu címen saját honlapot alapított, melyre egészen élete utolsó napjáig maga töltötte fel szezonális kertészeti tippjeit. S bár szakújságíróként ismerjük elsősorban, és jelentős médiamegjelenéssel is bírt, memoárja szerint egész életében a gyökerekhez való visszatérésre vágyott: a valódi gazdálkodásra…

Kapcsolódó írásunk: Mi és a határ

Varga Virág