Az abortusz kérdése állandó vita tárgya az egész világon. A két tábor, az életpárti és a szabadságpárti gyakran ölre mennek egymással.

Az életpártiak támadásokat intéznek az abortuszt végző klinikák ellen, és nemegyszer előfordult, hogy éppen az „életpártiak” gyilkolják meg a művi terhességmegszakítást végző orvosokat(!). A szabadságpártiak szerint nem engedhetjük meg, hogy az állam törvényekkel avatkozzon be életünk legintimebb és legszemélyesebb részleteibe. Hiszen ezzel erősen korlátozná a választás szabadságát, az ember szabadságát.

abortusz-allaspontok-kezdo.jpg
(© Abigail Goh)

Irányzatok, álláspontok

A nemzetközi abortuszvitákban három fő irányzat ismert. A konzervatív, mely szerint az emberi élet a fogamzással kezdődik: a megtermékenyített petesejt morálisan már ember, elpusztítása ugyanolyan bűn, mint egy felnőtt ember megölése. A konzervatívak szerint az abortuszt szigorúan korlátozni kell.

A liberális irányzat szerint a magzat csak életképessé válása (vagy születése) után kaphat emberi jogokat. Bár a magzat biológiailag e folyamatok előtt is embernek tekinthető, jogilag és erkölcsileg még nem az. A liberálisok szerint az egyetlen helyes abortuszpolitika a megengedő, és minden esetben az anya kívánságát kell előnyben részesíteni. A mérsékelt irányzat szerint a méhen belüli fejlődés során csak egy bizonyos szakaszon túl válik a magzat erkölcsi személlyé.

A katolikus egyház emberi személynek tartja a megfogant életet. A legszigorúbban tiltja az abortuszt, csak akkor tesz kivételt, ha az anya élete veszélybe kerül a terhesség alatt. A fogamzásgátlási módszerek közül csak az önmegtartóztatást tartja elfogadhatónak.

A református egyház ajánlja a fogamzásszabályozást, a felelősségteljes családtervezést támogatja. Az evangélikus egyház az abortuszt Isten és asszony párbeszédének tartja, amelybe másnak nincs beleszólása.

A zsidó vallás szerint az isteni parancs – „ne ölj” – érvényes a magzatelhajtásra is. Bár a zsidó Talmud szerint a magzat nem ember: ezért jogai sincsenek. És sem az Ószövetség, sem az Újszövetség nem szól az abortusz tilalmáról. A hindu vallás a buddhizmus által hirdetett lélekvándorlás miatt véd mindenfajta – emberi, állati, növényi – életet. A primitív, természeti vallások általában szintén védik az életet.

minden_reggel_ujno.sk_288.png

Réges-régen a vadászó-gyűjtögető népek általában nem tiltották az abortuszt, és a terhesség megszakítás elterjedt volt az ókori Görögországban és a Római Birodalomban is. Az asszírok viszont az abortuszt megkísérlő nőt karóba húzták. Sem Szent Ágoston, sem aquinói Szent Tamás nem tekintette a korai abortuszt emberölésnek (mivelhogy szerintük az embrió nem látszik emberi lénynek).

A katolikus egyház sokáig azt tartotta, hogy az abortusz csak akkor emberölés, amikor a magzat már „emberi alakot öltött” (első trimeszter). Csak a mikroszkóp feltalálása után részben a tudományos adatok félreértelmezése következtében, 1869-ben tették kiátkozás alapjává az abortuszt.

Míg 1990-ben 55 600 művi terhességmegszakítást végeztek hazánkban, addig 2009-ben 17 935-öt. Ez nagyon örvendetes csökkenés – főleg a születések számának tükrében. (2009-ben ugyanis hazánkban 61 217 gyermek született.)

De vajon miért pont Szlovákia magyarlakta járásai (Dunaszerdahelyi, Komáromi, Újvári, Galántai, Vágsellyei) járnak az élen a művi terhességmegszakítások számában?

Talán mi, magyarok, a nemzetiségi létből fakadó bizonytalanságunk árnyékában döntünk a gyermekvállalásról? Vagy egyszerűen a magyar mentalitásból fakadó sötét jövőképlátás befolyásol minket? Kérdések, melyekre nehéz megtalálni a választ.

Janković Nóra
Cookies