Tudományosan bizonyított tény, hogy a téli időszak elteltével és a tavasz beköszöntével szervezetünk képtelen olyan gyorsan újjáéledni, mint a természet. Ahogy felragyog az első napsugár, ahelyett, hogy kirobbanó formában lennénk, csak jól elfáradunk.
Vannak emberek, akiket nem kifejezetten szívlelünk, mégis figyelemmel követjük az életüket. Normális ez? Hogy olyan embereket követünk, akiket egyáltalán nem szeretünk?
Csodálkozva kérdezzük a külföldről ideszakadtakat: Szlovákiába költöztél? Miért pont ide? Miért jönne ide bárki is? Mégis sok fiatal van, akinek tetszik nálunk, letelepedik, és évekre vagy örökre itt marad.
Reggel hét óra van, amikor odaérünk a felsőpatonyi pékséghez. Egész stábbal érkezünk: jön a szakács, a fotós és az újságíró, csak azért, hogy kiderítsék a híresen finom csallóközi kenyér titkát.
Minden interjúnak története van. Végh Orsolya férjével fél évvel ezelőtt egy kurta interjút készítettünk. József akkor olyan szeretettel beszélt feleségéről, hogy úgy éreztük, mi a feleségét, Orsit is ismerni akarjuk. Ismerni, és megmutatni a világnak! Hogy miért?
Ilyen tájt képzeletemben mindig megjelenik a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola. Szinte látom lelki szemeimmel, ahogy friss hó hull Roxfortra, és száz gyertya lángja ropog... Már az is varázslat, hogy Harry magyar „hangjával”, Tóth Tamás Boldizsárral beszélgethetek.
Amikor szóba kerül a szakmám, akkor általában nekem szegezik a kérdést: „Akkor neked nem kell bejárnod mindennap az irodába?” De jó nekem. Tényleg az lenne?
"A december általában mindig sötét és sivár, de ha az embernek van karácsonyfája, meg egy csomó dísze és karácsonyfaégője, akkor igazán hangulatos lesz."