Az 1980-as években merült fel a rövidre szabott szoptatási időnek, ill. a tehéntejjel való korai táplálásnak a cukorbaj-kialakulás kockázatát emelő szerepe. Mi tehát a mindennapi gyakorlat számára hasznosítható tanulság napjainkban?
Napjainkban úgy tűnik, hogy a vírusok egy újabb hulláma fenyegeti a világot. S mivel globalizált világunkban nemcsak a hírek, hanem a kórokozók, a betegségek terjedése is „villámgyors“, nem lesz haszontalan összefoglalni az eboláról eddig megszerzett ismereteket.
Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallhatunk egy olyan védőoltásról, melyet elsősorban a 45-50. életévüket betöltöttek, vagyis a nagyszülői korba lépő emberek számára ajánlanak. Ez a pneumokokkusz elleni védőoltás.
Köztudott, hogy a nagymértékű alkoholfogyasztás hosszú távon súlyos következményekkel járhat a testi (májzsugor) és a mentális egészségre (szellemi leépülés) nézve.
A lélek kitűnő ismerője, Márai még csak sejtette az utóbbi évtizedekben tudományosan, orvosilag igazolt tényt. Vagyis azt, hogy a háziállatok, házi kedvencek tudatos bevonása a gyógyítás folyamatába rendkívül jótékony hatású lehet.
Az elmúlt két-három ősszel és télen a Covid–19 mintha háttérbe szorította volna az influenzát, ám ez csak a látszat. Az influenza vírusa itt maradt közöttünk, s minden jel arra mutat, hogy ez évben is 150-200 ezer megbetegedést okoz majd.
A frontérzékenység – mai modern nevén: a légkörrel kapcsolatos tünetegyüttes – nagyon is létező dolog, és korántsem csak a nőket sújtja! Mit tehetünk ellene?
Manapság egyre többet hallunk az ún. ritka betegségekről, ill. megismerésük, köztudatba vitelük szükségességéről. Nincs elég gondunk, bajunk a gyakori betegségekkel, a cukorbajjal, magas vérnyomással, elhízással?
