Horňák Simon Alica elképzelni sem tudná a karácsonyt hangos nevetés, gyerekzsivaj, na meg persze a nagybácsik és a nagynénik „nagytanácsa” nélkül. Az asztalt tizenöten (jobb években húszan) ülik körbe...
„Férjből boldog édesapa, édesapából magányos férj lettem. Lehet, hogy csak donornak kellettem? Férfi vagyok: édesapa és férj, aki az elmúlt két évben érzelmileg teljesen elveszítette a feleségét” – írja egyik olvasónk.
A vándorló népek nem írták könyvekbe a családjuk, nemzetségük történetét, hanem az emlékezetükben őrizték meg. A mi memóriánk tele van mindenfélével, amit muszáj megjegyeznünk. A hetedik ős, akit már amúgy sem ismertünk, nem fér bele.
A meddőség a párok húsz százalékát sújtja. Vannak esetek, amikor az orvosok tanácstalanul állnak: a petefészek rendben van, a spermium rendben van. Akkor hol lehet a hiba? Lehet, hogy a fejünkben?
Ha a kedvesünknek gyermeke van, előfordulhat, hogy sokkal jobban megszeretjük a kicsit, mint amennyire az apját valaha is szeretni fogjuk. Ilyenkor aztán nehéz a szakítás, mert attól félünk, ha véget vetünk a kapcsolatnak, többé sosem látjuk majd a gyereket.
Manapság minden második-harmadik házasság válással végződik. Néhányan nem vállalnak semmilyen felelősséget – és eszükben sincs fizetni a gyerektartást. Írásunkban a gyerektartás kérdését járjuk körül dr. Mazács Ferenc ügyvéd segítségével.
Minden negyedik nő megtapasztalja a családon belüli bántalmazás valamilyen formáját. Miről ismerhetjük fel idejében a bántalmazót? Ki az, akiből bántalmazó válik?
Milyen az igazi férfi? Olyan férfira vágyunk, aki olyan igazi: nem hagy magunkra a konfliktushelyzetekben, nem menekül a hóbortjaiba, nem fut el a felelősség elől, nem idegenedik el a családjától, jó férj és jó apa, nem hárítja át a felelősséget a nőre. A férfias férfira.
Egyre több a mozaikcsalád: az én gyerekem féltestvére együtt mozizik az exférjem barátnőjének a lányával. Hogyan él egy mozaikcsalád, élhet-e boldogan? Írásunkban ezt kérdezzük.
Kati nagymama. Heti kétszer vigyáz az unokájára. Se többet, se kevesebbet. Pedig az ő gyerekére az ő anyukája éjjel-nappal vigyázott, az életét adta volna érte! Pedig Kati a dolga felől ráérne, mert most éppen nem dolgozik.
"A szeretetnek melege van a természet hidegében - és világossága van az élet sötétségeiben; és a szeretetnek ajkai vannak, amik mosolyognak velünk az örömben - és lecsókolják a könnyeinket a fájdalomban."