Nemes Aranka személyiségfejlesztővel, a dunaszerdahelyi Lótuszvirág Lélekház vezetőjével a családállításról beszélgettünk. „A családállításban nincs semmiféle miszticizmus vagy varázslás. Ez egy nagyon komoly szembesítő módszer" – kezdi Aranka.
Ritkán képzeljük bele magunkat igazán a gyerekek helyébe. Számukra még nem értelmezhető a jó és a rossz fogalma. Pláne nincs „házasság" meg „válás", csak apa van és anya, akiktől ők lettek, és ez a lényegét tekintve megváltoztathatatlan.
Nagyító alatt az öregotthonok. Ott tartunk, hogy lassan fél Szlovákia ausztriai időseket gondoz, míg nálunk az idősek ellátatlanok. Vagyis nincs válasz a kérdésre: mi legyen a magatehetetlen idős emberekkel?
Az utóbbi évtizedekben jelentős változások történtek a családok szerkezetében: egyre több a válás. A gyerekek leggyakrabban az anyáknál maradnak, és az apák csak ritkán tudnak találkozni velük.
Eszünkbe ne jusson lemondani a csak ránk jellemző szokásokról, legyenek bármilyen furcsák! Inkább a családi ékszereknek kijáró tisztelettel őrizzük őket!
"Az ember igyekszik csak a szép karácsonyokra emlékezni. A karácsony összeforrott a béke és a szeretet ünnepével, s elsiklanak a szomorú karácsonyok. Kikopnak az ember emlékezetéből."