Több mozgás, több alvás, több idő magadra és arra, amit szeretsz. Légy kedves másokkal, és ha látsz egy szép rózsát, állj meg, szagold meg. Ezek azok a dolgok, amelyektől boldogabb lehet az életed.
Az egyszerű nő hétköznapjai rohanásból állnak. De ezek mellé még pluszfeladatokat is vállalunk. Hogy bebizonyítsuk, milyen derék asszonyok vagyunk. Pedig tévedésben élünk: senki nem lehet mindenben kiváló.
Beszélhetünk-e még közösségépítésről a közösségi oldalak esetében? Valóban dróton rángatnak bennünket a nagy cégek? Hogyan élnek vissza az adatainkkal az olyan platformok, mint a Facebook? Létezik-e kiút?
Molnár Rozi egy nagybetűs NŐ, aki – változókor ide vagy oda – nem akarja elveszíteni önmagát. „Szeretem a nőiességemet táplálni” – mondja. Senkit nem kímélnek a változókori testi változások. A változókori diétákról beszélgetünk vele.
Milyen úton juthatunk el a boldogsághoz? Mit tehetünk érte mi magunk? Ezekre a kérdésekre adja meg a választ Szendi Gábor pszichológus. Vajon tényleg nincs szenvedés nélkül boldogság?
E havi számunkba a kertbe kirándulunk. Egy épeszű életbe, ami megmutatja, hogy még van hatalmunk és kompetenciánk a saját életünk felett, hisz képesek vagyunk ellátni magunkat, megtermelni nyári illatos zöldséglevesünkbe a sárgarépát.
– Ne haragudj – nézek Szilvire vörösre duzzadt szemekkel, majd egy újabb csomag papír zsebkendőért nyúlok. – Ne viccelj, hisz ezért vagyok. Most pedig próbáld meg leírni, mi a legnagyobb célod! – Hogy túlélő üzemmódból végre élőbe kapcsoljak... – vésem a papírra.
„Szeretetkönyv” – díszelgett kézzel írott betűkkel a lila fedelű könyvecske címoldalán. „Szeretném, ha te is továbbadnád, miután elolvastad. Ajándékozz meg vele valakit, aki különleges neked” – mondta a barátnőm, amikor a szülinapomon átnyújtotta a könyvet.
