Ereink egészsége

Ereinken, mint egy csatornarendszeren, nagy nyomáson öt-hat liter vér áramlik át percenként. Nem csoda hát, ha idővel a rendszer falát kikezdi a sodrás: lerakódások, szűkületek vagy éppen mélyedések alakulnak ki rajta. Az erek szűkülete vagy tágulata részben esztétikai, de sokszor egészségügyi probléma is, és beavatkozást igényel.

A lakosság háromnegyede elmondhatja, hogy van valamilyen érrendellenessége. A tágulatokért, szűkületekért sokan „sokat” tesznek, ám vannak olyan elváltozások is, amelyek életmódunktól függetlenek.

Többnyire az alsó lábszáron alakulnak ki értágulatok, de ezek egy ideig nem igényelnek drasztikus beavatkozást. Elegendő, ha az e célra kifejlesztett úgynevezett kompressziós harisnyával segítjük a véráramlást, illetve adunk tartást a felszíni vénáknak. Hasonló hatást érhetünk el gyógynövényes, gyulladáscsökkentő, vérkeringést serkentő krémek alkalmazásával, amelyek enyhítik a kellemetlen tüneteket. Visszérbetegség akkor alakul ki, ha a felszínes és a mélyvénás rendszert összekötő vénák billentyűi meghibásodnak. Ilyenkor csak a beteg erek eltávolítása segíthet.

Nem tekinthető betegségnek, inkább csak esztétikai problémának – bár sokszor visszértágulattal együtt fordul elő – a combokon vagy a lábszáron az egy pontból „seprűszerűen" szétágazó, kék színű kis vénákból álló elváltozás. Kezelése elsősorban a szklerotizálással, vagyis injekciós beavatkozással történik, a nagyon kis erek kezelése pedig lézerrel.

Számos olyan bosszantó hiba jelentkezhet az arcon, amelyet bőrjelenségnek gondolunk, pedig valójában kisebb értágulatokról van szó.

– Ezek az apró érproblémák többnyire egyéni hajlam, családi örökség, magas vérnyomás, napfénykárosodás, cukorbetegség vagy rendszeresen ismétlődő, nem megfelelően kezelt gyulladásos bőrbetegségek hatására alakulnak ki. Enyhébb esetekben megpróbálkozhatunk ezek elfedésével. Az értágulatokat többnyire lézerrel vagy nagy energiájú villanófénnyel kezelik. A tágult kapillárisok a kezelés hatására elzáródnak, a keringésből kiiktatódnak, a felettes bőrfelület azonban ép marad.

Az érettebb bőrön – főleg a napozás hatására – előjöhetnek az úgynevezett rubin névuszok, vagyis éranyajegyek. Ezek pontszerű vagy gombostűfejnyi, ártalmatlan, kiemelkedő elváltozások, ám ha sok van belőlük, zavaróak lehetnek. Lézerrel elég könnyen eltávolíthatók.

A pókanyajegyek a leggyakrabban előforduló értágulatok. Sokszor az arcon, törzsön, karokon, kezeken alakul ki, deréktól lefelé ritkán. Közepén kissé kiemelkedő vörös pontocskákból, körülötte sugárszerűen, „póklábszerűen" szétágazó kis erecskékből állnak. Nőknél a serdülőkorban, terhesség alatt is keletkeznek, feltehetően a hormonális hatás miatt. Ezek általában kezelés nélkül visszafejlődnek. Ha felnőtt ember törzsén csoportosan jelennek meg, gondolni kell májbetegségre, ami mindenképpen kivizsgálást igényel. Sok beteg arról panaszkodik, hogy azt hiszik róla, alkoholista. A jelenség hátterében gyakran emésztési probléma áll. A pókanyajegy kezelése nem egyszerű.

A rosacea mindkét nemet érintő, de a harminc és hatvan közötti nőknél gyakoribb, arcon előforduló betegség. Kezdetben a bőr erősen kipirul, majd elhalványodik, később a hajszálerek tartósan kitágulnak. Az orcákon, orron kis csomók alakulhatnak ki. Az értágulatok az erek elzárásával eltüntethetők, a vékonyabb erek érösszehúzó szereket tartalmazó, speciális krémmel kezelhetőek.

Bizonyos érelváltozások eltüntetése esztétikai kezelés. Megoldásuk ősszel, napfénymentes időszakban javasolt, mert a beavatkozások után két hónapig nem szabad napoztatni a bőrt.

Amit megelőzhetnénk

A vivőerek, tehát a különböző eredetű ártalmak hatására hajlamosak a „meghibásodásra", és ezen a helytelen életmóddal is sokat ronthatunk. Erős, gyakori lábikragörcs, hidegebb alsó végtag, a járáskor jelentkező fájdalom érszűkület jele lehet. Főleg hosszan tartó betegség után, koleszterinben dús táplálkozás mellett, illetve erős dohányosoknál mutatkozik. A perifériás érbetegség, közismert nevén érszűkület, az erek meszesedésének egyik megjelenési formája, s ez az alsó végtag verőereiben jelentkezik. Súlyos esetben a fájdalom éjszaka is előjöhet, illetve fekély alakulhat ki a lábon. A késői felismerés a végtag elvesztéséhez vezethet. Az érszűkületes beteg számára a nagyobb veszélyt a gyakran egyidejűleg, tünetek nélkül fennálló koszorúér- és agyi érbetegség jelenti. Az érszűkület felismerését nehezíti, hogy sokáig tünetmentes, korai stádiumban csak szűrővizsgálattal lehet kimutatni.

A diagnózist műszeres vizsgálattal, úgynevezett boka-kar indexméréssel állapítják meg. Egy vérnyomásmérő mandzsetta és ultrahangos Doppler-mérőfej segítségével megmérik a karokon és a lábakon – bokamagasságban – a vérnyomást. Amennyiben az alsó végtagban mért vérnyomás alacsonyabb, az érszűkület diagnosztizálható. A parfümök tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek napfény hatására gyulladást, értágulatot idéznek elő. Aki napra megy, ne használjon parfümöt!