Az indiai Madan Kataria doktor 1995-ben megalapította a Nemzetközi Nevetőklubot. Kifejlesztett egy újszerű csoportos nevetési technikát, amelynek a jóga az alapja. A hahotaklub-találkozók néhány közös, mély légzéssel, a ho-ho-ha-ha-ha szavak skandálásával kezdődik, majd különféle mesterségesen gerjesztett nevetési gyakorlatok következnek (például: „szívből jövő kacagás”, „néma nevetés”, „oroszlánröhögés”, „méretes méteres”).
Míg a gyerekek naponta 300-400-szor nevetnek, felnőtteknél csak 15 a napi adag. Valahogy belefáradtunk az életbe, a gondokba, elfelejtettünk nevetni, mosolyogni, így aztán egyre fásultabban tengetjük napjainkat. Ezért hát mosolyra, nevetésre fel!
– Mi az oka annak, hogy az utóbbi években megnőttek a spirituális igényeink, előtérbe került az emberi lélek? – kezdem a beszélgetést Bagdy Emőkével, aki a lelki önkarbantartás jeles képviselője.
– Az emberi szellem fejlődéstörténeté-ben általában a túlzottan racionális időszakot spirituális kiegyenlítődés követi. Az elmúlt évszázadokban a racionalitás diadalmenetét kísérhettük nyomon, amit lélektanilag a bal agyfélteke diadalmaskodásaként is definiálhatunk. Az emocionális tudatot a jobb agyfélteke képviseli: ez az irgalom, a szeretet, a szánalom térfele.
– Hogyan változik majd a világ? Milyen lesz a hit, az érzelmek uralma?
– A hit a világ érzelmi magyarázatát próbálja megadni. Mi a dolgunk a Földön, mi végre élünk, miért születtünk, mi a rendeltetésünk, van-e Isten? Vajon azért élek-e, hogy megvalósítsam önmagam, mint ezt a mai individualista filozófia mondja, vagy azért, hogy építsem azt a világot, amelynek szülötte vagyok? Tettem-e valami hasznosat, vagy csak fogyasztója, haszonélvezője vagyok a világnak? Mert ez lenne mindannyiunk életfeladata, de ezt a racionális tudat nem szívesen veszi tudomásul, mert az érdekek vezérlik. Ezt a hozzáállást támogatja a fogyasztói kultúra is, amelynek üzenete: megérdemled, legyen neked jó. Éppen ezért, mert szinte minden a lélek ellen van, annyira kétségbeesett a kikapaszkodási igyekezetünk!
Bagdy Emőke
– Az anyagi javak ellenére egyre kevesebbet nevetünk, egyre boldogtalanabbak vagyunk…
– Mai viszonyulásunkat élethez, halálhoz és egymáshoz a fogyasztói kultúra alakítja – és torzítja. Az anyagi javak fogyasztására, egy hedonista, élvező kultúrára biztat. Ennek az élvező kultúrának három jelszava van: tedd, vedd és edd. Én termelek mindig többet és többet, te pedig vedd meg, és „mindent vegyél be, amivel beetetnek”. Rábírnak, hogy fogyasszunk, fogyasszunk és fogyasszunk. Azt mondják: dolgozzál inad szakadtáig és mindig, hogy legyen pénzed. A pénz lett az isten, a pénz, amelyen megvásárolhatunk bármit, amire szükségünk van. És a tulajdonunk által lesz meghatározva, hogy kik is vagyunk. Azt akarják elhitetni velünk: attól vagyunk „valakik”, ha sok javunk van.
– Miért tartja annyira fontosnak a nevetést, hogy még a kutatásával is foglalkozik?
– Nagyra értékelem az örömöt, a boldogságot. Arra szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy az örömélmények mindig közösségi élmények, mindig valakihez fűződnek, akit szeretünk. A nevetésnek óriási szerepe van az életünkben, hiszen nevetni kellemes. A nevetés az egyik legfontosabb feszültségoldó mechanizmus, a vicc agressziót, dühöt, ellenséges indulatokat vezet el. Életerő-serkentő, segít abban, hogy legyen kedvünk élni, legyen motivációnk, lendületünk, energiánk. Olyan folyamatokat indít el, amelyek hatására az immunrendszer megerősödik, a vérkeringés és a szívműködés is kedvezően változik. Ha kacagunk, a rekeszizom megmasszírozza a hasi szerveket, fokozza a bélmozgást, ezért mondjuk azt, hogy a kacagás – zsigeri kocogás. A nevetés alatt megnő a tüdőnkbe bekerülő oxigéntartalom, a vérben csökken a sztresszhormon szintje, nő a szervezet ellenálló képessége és fokozódik az endorfin (örömhormon) termelése is.
Nevetés hatására izgalomba jön az agyi örömközpont (nucleus accumbens), elkezdi aktivizálni azokat az idegrendszeri pályákat, amelyek segítik, hogy létrejöjjenek ezek a kedvező szervi működési állapotok.
– Akkor mégsem annyira eltúlzott az amerikaiak „keep smiling”-ja? A művinek ítélt mosoly is jótékony lehet?
– Az amerikai kultúrára jellemző “keep smiling” nem üresjárat! Hiszen a mosoly szociális: ha rámosolygok valakire, visszamosolyog rám. A „mosolyválasz” velünk született képesség. Már a kilencperces újszülött is képes a mosolygó arc látványára hasonló mimikával válaszolni. Egy Ekman nevű mimikakutató azt bizonyította, hogy amikor az ember a mosolyizmait működtetni kezdi, akkor az agyban azok a pályarendszerek kerülnek izgalmi állapotba, amelyek a mosolyhoz tartozó jófajta érzelmeket beindítják. Mert nincs olyan, hogy szánkon a mosoly, a lelkünkön meg a szomorúság! Kilóg a lóláb, hosszú távon nem tudjuk az ilyen mosolyt fenntartani. Viszont ha beleadjuk a lelkünket a mosolyba, azt mondjuk: rosszul érzem magam a bőrömben, de megpróbálom előhívni magamból az örömöt, mert ott lakik bennem. Elengedem a mosolyt, megmozdítom az izmaimat, és hagyom, hogy jöjjön a bennem szunnyadó öröm. Érdemes tehát a hervadt lelkiállapotok idején így cselekedni.
– A Károli Gáspár Egyetemen az Ön vezetése alatt is zajlottak nevetéskutatások. Hogyan zajlik egy ilyen kutatás? Mit kutattak, és milyen eredménnyel?
– Kutatásunkkal azt vizsgáltuk, milyen szerepe van a mosolynak, nevetésnek beszélgetés közben, és hogy milyen típusú nevetések fordulnak elő. Legnagyobb megdöbbenésemre azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb nevetésfajta abba a kategóriába esett, amelyet ok nélküli nevetésnek hívunk. Első hallásra bizarr az elnevezés: azt takarja, hogy nem lehet a nevetést ahhoz a szöveghez illeszteni, amiről a társalgás éppen folyt. Igen ám, de kiderült: ennek az az oka, hogy a mosoly érzelmi érintést indít el a másik felé. A nevetés fejlődése igazolja, hogy kezdetben az emberek egymást gyakorta érintgették, simogatták, ami jóleső érzést okozott. Tetszésüket apró kis szaggatott hangokkal fejezték ki, ami azt jelentette: nagyon jó nekem a te érintésed, mert ettől kellemesebben érzem magam a bőrömben. Ebből született meg az emberi nevetés. Önállóvá vált tehát a hang, levált a fizikai érintésről, és lett belőle – nevetésüzenet. Amikor tehát látszólag ok nélkül mosolygok és nevetek, azzal azt üzenem: kedvellek téged, jó nekem a veled való beszélgetés, mert megérintettél engem.
– Számít-e az, hogyan nevetünk, milyen hangokat adunk ki?
– A különböző hangoknak különböző feszültségeket elvezető szerepe, hatása van. Ahogyan kinyílik a száj és kiadjuk a magánhangzókat, például az i vagy a hangot, rengeteg feszültséget tudunk kiüríteni. Az o nagyon szívet-lelket melengető szeretethangzó. Az u magában véve bennünk tárolt rettegést, félelmet, feszültséget, szorongást old ki, amit főleg a juj és fuj szavakkal tudunk jól kifejezni. A zeneterápiás kutatások is igazolják a hangok, az éneklés csodálatosan megkönnyebbítő és feszültségelvezető hatását.
Mert a kiénekelt hangzókkal úgy takarítjuk ki magunkat, mint ahogy kiszellőztetjük a szobát. Így lesz a nyitott száj és kiengedett levegő olyan ablak, amelyen keresztül a lélek áporodott feszültsége ki tud szellőzködni. Az együttes légzésritmusra, még inkább az együtt, például kórusban éneklésre az agyi elektromos tevékenységünk is szinkronizálódik a többiekével, így tényleg „azonos hullámhosszra” kerülünk. Ezért gyógyító hatású az éneklés is. Aki tehát csak teheti, nevessen és énekeljen, mert ezek nagyon pozitív hatásúak lelki egészségünkre.
Norman Cousins amerikai orvos-újságíró 1978-ban megjelent, Egy betegség anatómiája című könyve alaposan megdöbbentette az egész orvostársadalmat.
A férfit gyógyíthatatlannak tartott kötőszöveti és ízületi gyulladás támadta meg. A szinte már mozgásképtelen és kínzó fájdalmaktól elgyötört betegnek az egyik barát mulatságos videofelvétellel kedveskedett. Cousins döbbenten tapasztalta, hogy a film nézése közben csökkentek fájdalmai. Saját felelősségére elhagyta a kórházat, majd vicces filmek nézésével és C-vitaminnal kúrálta magát. Fájdalmai elmúltak, tünetei csökkentek. Történetének hallatán számtalan kutató vágott bele a nevetés okozta élettani változások vizsgálatába. Megszületett a gelotológia, a nevetéskutatás.
Alapos kutatásoknak köszönhetően egyértelműen bebizonyosodott, hogy a nevetés pozitívan hat az emberi szervezet működésére. A nevetés hatására megerősödik az immunrendszer, búskomor sejtjeink helyreállnak, természetes gyilkos sejtjeink és segítő sejtjeink megerősödnek. És az egészség megőrzésének titka az ép immunrendszer! A kacagás ellensúlyozza a bennünket érő stressz káros hatását. (A nyugati civilizáció polgárait veszélyeztető betegségek 70 %-a
összefügg a stresszel.)
Bernád Emese
