Azt mondják, a nőnek nem kell keresnie az élete értelmét. A gyerekszülés az. A férfinak nehezebb, mert neki foglalkozást kell keresni, vagy valami küldetést, ami értelmet adhat a létének.
„Problémád van? Menj el a Szilvihez” – mondogatják már-már szállóigeszerűen a környékbeliek, ő pedig lámpásként vezeti a hozzá fordulókat. Kádár Szilvia...
Nem arról van szó, hogy a szomszédság a kákán is csomót keres. Csak éppen nyűgösek és fáradtak vagyunk, hiszen kutyaugatásra alszunk, kamionzúgásra ébredünk!
,,A férj a felesége után megy a konyhába. A gyerekek az ebédlőben marják egymást, és hangosan civakodnak. A nő figyelmezteti őket, szeretne csendet." Mészáros Krisztina novellája.
Sok mindenben különbözünk. Egy dologban azonban hasonlítunk. Szeretnénk boldogságban élni párunk mellett. Aztán jönnek a rohanó mindennapok, a rosszkor kimondott rossz szavak, a „fal felé fordult“ éjszakák. Vajon mivel rontjuk el?
"Jézus Krisztus karácsonykor nem egy csomó mennyei kütyüvel jött közénk, hozhatott volna Józsefnek láncfűrészt, Máriának habverőt, ehelyett ő maga volt az ajándék."