Méry Rebeka a közelmúltban Ha én énekelek címmel felvidéki magyar népzenei lemezt adott ki, emellett saját ruhakollekciója megvalósításán dolgozik. Hogyan fonódott össze a sorsa a néphagyománnyal és a népdalénekléssel? – beszélgetésünk során ilyesmiket kérdeztünk tőle.
A szalagból kötött masni története a sumérokig nyúlik vissza. Később (a 17. században) a befont hajon „szerelemtincsként” viselték. Mígnem jött a francia...
Sujtásos és kerámiadíszek varázsolják ünnepivé idei karácsonyfánkat. A filigrán sujtások Vanya Andreától, a játékos kerámiadíszek Krascsenits Piroskától érkeztek.
Az ünnepben az is jó, hogy akkor mindenki szép ruhát ölt. A gyerkőcöknek igenis tanítsuk meg, hogy jó és fontos megkülönböztetni a hétköznapokat a jeles napoktól! Hiszen ilyenkor minden részlet kifinomultabb.
Horňák Simon Alica elképzelni sem tudná a karácsonyt hangos nevetés, gyerekzsivaj, na meg persze a nagybácsik és a nagynénik „nagytanácsa” nélkül. Az asztalt tizenöten (jobb években húszan) ülik körbe...
„Végre beköszöntött a december. Az én hónapom! Diós és mákos kalács illata lebeg a konyha felől. Ebből tudom, már nincs messze a karácsony” – réved vissza gyerekkorába Hubay Éva, a szentendrei Karácsonyi Múzeum megálmodója és tulajdonosa.
Annyira helyesek a gyerekek, amikor a karácsonyi műsor alkalmával nagy beleéléssel zengik a Micimackó Hull a hó és hózik-zik-zik kezdetű refrénjét! Kár, hogy ezt ritkán követi a színpadon a betlehemi történet bemutatása, dramatizálása.
Elővenni, leporolni, aktualizálni a régi értékeinket úgy, hogy azok a 21. század gyerekeinek is érdekesek legyenek: ezt tűzte ki zászlajára Varga Lia pedagógus és csapata.
