Közelednek az ünnepek, és ilyenkor sok szó esik azokról, akik család nélkül töltik ezeket a napokat. Pedig attól, hogy valaki egyedül él, még korántsem kell magányosnak lennie karácsonykor.
A régi szokások már feledésbe merülnek. Kevés hajadon álmodja meg például András napján, ki lesz a jövendőbelije, vagy ha mégis: az csak merő véletlen (lehet). S annál is kevesebben faragják a Luca székét, vagy „lopnak kaput” Luca napján...
Amilyen egyedi a világ, olyan színes az ünneplés is. Most a messzi keleti országokra vetjük szemeinket, majd körutazásunk végén betekintünk Franciaországba is. Hogyan ünnepelnek Ázsia országaiban, s mi jellemző a romantikus és kifinomult franciákra?
Itt most nem receptek szerepelnek, ahogyan azt sokan gondolnák. Inkább egyfajta sütési technika, amit mára tökélyre fejlesztettem, ha szabad ilyet írni. Jogosan kérdezhetik, hogyan lehet egyszerre filmet nézni és sütni úgy, hogy nem ég oda a karácsonyi édesség? Most kiderül.
A kérdés: vágott fenyő, vagy földlabdás, esetleg műfenyő? Kicsi vagy nagy fenyőt válasszunk? Mindegyik mellett és ellen is szólnak érvek. A fajtaválasztás pedig ízlés és pénztárca kérdése.
Illemtanunkban az ünnepi és egyéb vendégfogadások illemszabályait járjuk körül. Nálunk esetleg illik, de máshol mi és hogyan illik? Hogyan viselkedjünk a karácsonyi asztalnál?
A karácsony egyik legnagyobb kérdése mindig az ajándékozás. Idén a színházjegyek és élményajándékok kiesnek a kosárból, és sokkal inkább előtérbe kerülnek a kézzel, helyi kereskedők által készített termékek.
Karácsonykor a keresztény világ a kis Jézus születésére emlékezik, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét tartják ekkor. A karácsony mindannyiunknak mást jelent, másképp éljük meg. Amilyen egyedi a világ, olyan színes az ünneplés is.
"Akadnak történetek, karácsonyi mesék, amelyeket úgy őrzünk, mint a dobozba rejtett füzéreket és színes üvegdíszeket, hogy azután minden évben elővegyük és megcsodáljuk őket."