Kedves Szerkesztőség!

Hat éve tart a házasságunk, van egy tüneményes ötéves kisfiunk. Jól megvagyunk a férjemmel, egy dolgot kivéve: ha az anyagiak kerülnek szóba, biztos a veszekedés. Látszatra a férjem a családfenntartó, hiszen mindenki tudja róla, hogy sokkal jobban keres, mint én. De a látszat bizony – a mi esetünkben is – csal.

leveltitok-tulipan-kezdo_0_0.jpg

A házasságunk elején megegyeztünk, hogy részben közös, részben önálló gazdálkodást folytatunk majd. Megosztjuk egymás között a lakhatással kapcsolatos és az egyéb közös költségeket is, de nem nyitunk közös számlát. A férjem fizeti a kölcsönt, a biztosításokat, a telefont és az autóval kapcsolatos számlákat. Én pedig a villanyt, a vizet, az élelmiszert és a drogériát. Ez szépen működött is addig a pillanatig, míg meg nem született a kisfiunk.

A férjem azóta természetesnek veszi, hogy a gyermekkel kapcsolatos kiadásokat teljes mértékben én álljam: a ruhát, cipőt, könyveket, ovit, esetleges gyógyszereket.

Ő pedig a kötelező befizetendők után kedvére szórja a pénzét: a háztartásunk egyre okosabb, csak én nem bírom a lépést tartani vele. Applikáció segítségével kapcsolom fel a villanyt, nyitom ki az utcakaput. Wifin keresztül szabályozzuk a fűtést és a bojlert is. Állandóan újabb és újabb okoseszközeink vannak, persze, egy rakás pénzért. Néha az az érzésem, hogy lassan már a vécét is csak wifin keresztül lehet majd lehúzni nálunk.

web-bannerek-instagram.jpg

Dobjuk a dilit az ismerősök előtt, hogy nekünk ez is van, meg az is van. Pedig én a robotporszívó, a levegőtisztító meg az egyéb wifis háztartási cikkek nélkül is tökéletesen érezném magam. Ha megemlítem a férjemnek, hogy utalhatna egy kis pénzt, mert a gyereknek új cipő kell, nekem meg már megint a fogam fáj, rögtön hárít. Érdekes, állítása szerint ő mindig mínuszban van. Tőlem meg elvárja, hogy az egyszerű hivatalnoki fizetésemből mindenre jusson. Néha még arra is, hogy én adjak neki kölcsön...

Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket! Amennyiben szeretnék velünk és olvasóinkkal megosztani örömüket, bánatukat, problémáikat, szívesen állunk az önök rendelkezésére: akár névtelenül vagy álnéven is írhatnak. Kérjük, az ímél tárgya ,,LEVÉLTITOK'' legyen! Ímélcímünk: office [at] ujno.sk

2-lapunk-van.jpg

Cookies