Napjaink egyik leggyakrabban használt szava a mutáció. Úgy tűnhet, hogy ez a szakkifejezés a most uralkodó világjárvány mellékterméke. Pedig sokkal régebbi, mint gondolnánk.

Alapja a latin mutare, mutatum kifejezés, ami „felvált, változtat, változik” jelentésben került használatba. Eredetileg „lóváltó” értelemben használták, utalva arra, hogy a postakocsik lovait az állomásokon pihent lovakra cserélték. A szó ismeretes a serdülő fiúk esetében is: „mutál” a hangja.

orvosi-tanacsok-tulipanos-kezdo.jpg

A biológiába a 19. sz. elején került a holland Hugo de Vries jóvoltából. Ő figyelt fel a ligetszépe nevű növény változásaira, és következtetett arra, hogy a fajok új formái nem lassan, fokozatosan alakulnak ki, amint azt Darwin képzelte, hanem hirtelen, ugrásszerűen jönnek létre. Ő nevezte el ezeket a hirtelen fellépő és öröklődő változásokat mutációnak. Később került be e kifejezés az orvosi gyakorlatba, majd az örökléstan (genetika) gyors fejlődésével az is kiderült, hogy a mutáció nem más, mint egyetlen gén váratlan megváltozása.

Hogy ennek következményeit megérthessük, dióhéjban ismernünk kell az öröklődés rejtélyeit. Az örökítőanyagban, a DNS-ben – a gén egy darab DNS – található egy „tervrajz”, a genetikai kód: a DNS-t felépítő nukleotidok sorrendjébe (szekvenciájába) beépítve.

Három, egymás után következő „betű” (nukleotid) határoz meg egy aminosavat. Az aminosavak a fehérjék építőkövei. Ez a sorrend íródik át az ún. hírvivő (messenger) mRNS-re. Az mRNS juttatja el a tervrajzot a sejt citoplazmájában található fehérjegyárakhoz, a riboszómákhoz. Itt épülnek fel az aminosavakból a fehérjék. A koronavírus RNS-t tartalmazó, fehérjeburokba csomagolt részecske, amely a sejtbe bejutva, arra „kényszeríti” a sejtet, hogy a vírus RNS-e alapján gyártson új vírusokat. Amikor a sejt megtelik az új vírusokkal, a sejthártya felszakad, és kiönti magából a vírusokat.

A vírust borító fehérjeburkon találhatók azok a „tüskék”, amelyek antigénként – testidegen anyagként – ösztönzik testünket ellenanyag (antitest) termelésére. És itt lép a képbe a mutáció. Ha az említett tervrajzban egy ponton – pontmutáció – megváltozik egy betű (nukleotid), az ennek alapján keletkező fehérje is megváltozik. Vagyis egy mutáns vírus keletkezik. Laikusan szólva, olyan ez, mintha az autónk DS kezdetű rendszámában a D betű B-re változna. Ha tehát a „határőrség” (immunrendszerünk) egy DS-sel kezdődő rendszámra figyel, nehezebben fogja felismerni a „mutáns” autórendszámot, és késve kezdi meg ellene akcióját.

web-bannerek-instagram.jpg

Miért veszélyes tehát a COVID–19 már hazánkba is bejutott angliai, dél-afrikai, brazil stb. mutációja? Azért, mert ezt a variációt nehezebben ismerik fel a fertőzés átvészelése, vagy a védőoltás után keletkezett ellenanyagok. Hogy az új mutánsok mennyivel erősebben fertőznek, okoznak-e a korábbi vírusnál súlyosabb kimenetelű betegséget, ennek megítéléséhez most gyűlnek az adatok. Egy azonban biztos: az oltás, illetve a betegségen való átesés után is be kell tartanunk a járványügyi szabályokat: maszkviselés, távolságtartás. A koronavírus ugyanis – mint azt az eddigi fejlemények mutatják – nagyon „hajlamos” a mutációra. Az új mutáns pedig egy újabb járványhullám elindítója lehet.

Dr. Kiss László