Tornagörgő valószínűleg a napjainkig meglévő, bővizű karsztforrásról kapta a nevét, amely az egyik magyarázat szerint a karsztforrás által lerakott mésztufa lépcsőkön alágördülő, egész sor vízimalom kerekét forgató, görgő vízre vezethető vissza. A másik szerint a község egykori Gergely nevű birtokosa volt a névadó – aztán a későbbi e-ö hangváltással és a szóvégi mássalhangzó elhagyásával jött létre a ma is használt név.
Tornagörgő a Szlovák-karszt északi felén, az Alsó- és Felső-hegy fennsíkja között elhelyezkedő Torna-patak völgyében fekszik. A látvány görög amfiteátrumra emlékeztet: a lelátó a Felső-hegy déli lejtője, a küzdőtéren pedig a falu foglal helyet. (Fotók: Dömötör Ede)
Bebek-sírkő a katolikus templomban
Bebek György szepesi, majd liptói ispán, Nagy Lajos király halála után az ország tárnokmestere végrendeletében meghagyta, hogy itt helyezzék örök nyugalomra. Jó előre el is készíttette a sírját. Talán azért esett a választása Tornagörgőre, mert őseik hűségük jutalmául itt kaptak birtokokat IV. Bélától.
A több mint két méter magas és egy méter széles vörösmárványlapon a Bebek-család domborműves címere, körben gót betűs felirat látható. A címer két hala a Bebek-birtokok két folyóját, a Bódvát és a Sajót jelképezi. A koronás női fej azt jelenti, hogy a családanyák sorában volt egy, aki fejedelmi családból származott. A dőlt kettős kereszt jelentése: egy ős részt vett a szentföldi keresztes háborúban.
A kócsagtollak – amelyeket csak jeles, vitéz lovagok viselhettek – Bebek György kiválóságára utalnak. Szépen redőzött palást pedig csak azok címerében lehetett, akik a király bizalmas tanácsosai voltak.
A faluban működik színjátszó kör és énekkar is. A Csillagvirág színkör rendszeresen hoz díjat Szepsiből, az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválról. Az újjáalakult Mezei Virágok népdalkör is szép sikereket ér el, nemegyszer a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő országos fordulójára is eljutottak – mondja a polgármester, Szepesi Árpád mérnök.
Szepesi Árpád
Görgő a történeti Torna vármegye egyik legnagyobb települése volt, s az jelenleg is. Az utolsó népszámlálás adatai szerint 1219 a lakosok száma. A lakosság magyar nemzetiségű. A faluban működik óvoda és négyosztályos iskola. Felső tagozatra a szomszédos községbe, Almásra járnak a gyerekek.
Ez sokkal jobb, mint a klórozott csapvíz! A patak kristálytiszta vizéből mi is kortyoltunk, és nagyon ízlett nekünk is.
Tornagörgőn csaknem 50-50% a római katolikusok és a reformátusok aránya. (Utóbbiak vannak valamivel többen.) Az 1800-as évek derekán a falut pusztító tűzvészben a református templom tetőszerkezete és fakazettás mennyezete a tűz martaléka lett.
A forrás mellett egykor kőből emelt királyi palota állt. A görgői királyi udvarház helyét ma is Palota néven emlegeti a lakosság. Árokásás közben itt becses régészeti leletre bukkantak: egy névfeliratos arany grófi pecsétgyűrűre. A Palota gyakran szolgált szállásul a vadászatokra érkező neves vendégeknek. Talán egy ilyen királyi vadászaton veszítette el a gróf pecsételésre hivatott gyűrűjét…
A Fej-patak vízesése bent a faluban.
Galamboskő. A monda szerint a mohi csatát követően a tatárok elől menekülő IV. Béla király Tornagörgő határában húzódott meg. Az őt kísérő vitézek a falu felett magasodó szikla üregeiben fészkelő vadgalambok tojásait gyűjtötték össze, és ezekkel táplálták a királyt. IV. Béla később gyakran visszajárt Görgőre.
A görgői halastavakat az ’50-es években létesítették a Fej-patak egykori mocsarain.
A bástyatorony darázskő teteje minden tavasszal kizöldül. A templomkertet valamikor magas kőfal vette körül, amelyből mára csak a plébánia kertje felőli rész maradt meg. A falba beépített bástyatoronyból arra lehet következtetni, hogy a kőfal védelmi célokat szolgált.
A római katolikus templomot Keresztelő Szent János tiszteletére emelték. Az 1848-ban emelt torony az ún. gömöri klasszicista stílus példája.
A görgőiek fő megélhetési forrását a mezőgazdálkodás jelentette. A legértékesebb területek a termőföldek voltak, a földművelés legfontosabb terményei pedig a kalászosok. Az itteni szőlő- és gyümölcstermesztés fontosságáról a régi országleírásokból is következtetni lehet. A virágzó szőlőkultúrát a 19. század végén pusztító filoxéra szüntette meg. De még ezután is foglalkoztak szőlőtermesztéssel.
A fordulat után az addig 400-450 személyt foglalkoztató szövetkezet leépült, és a szőlőst is likvidálták. Jelenleg 20-25 %-os a munkanélküliség. Sokan Kassára utaznak, vagy a közeli cementgyárban dolgoznak.
Az asszonyok ma is ugyanúgy mosnak a patakban, mint száz évvel ezelőtt.
