Szombat reggel volt. Álltam a futópadon, épp a „pihenőnapomat“ nyomtam. 15 perc kocogás, majd a 20 perc futás. Futottam, pattogósan kapkodtam a lábam, nem nyomtam le a sebességet sétálós tempóra.
Mit esznek az egyetemisták? – kérdeztük a komáromi Selye János Egyetemen. A komáromi Selye János Egyetem korgó gyomrú hallgatói számos lehetőségből választhatnak.
Igazából nem is a hernyókkal van a gond, hanem az ipari élelmiszerrel. Az EU elfogadta a törvényt, hogy januártól az élelmiszerekbe belekeverhetik a lisztkukacot. Bogarakat eddig csak az állatoknak adtak, eddig csak az állati takarmányba kevertek bogárfehérjét.
Zöldet eszünk, mégis éhezünk. Ezt nevezik minőségi éhezésnek. A talajtudósok a fejüket fogják: elképzelhetjük, milyen érzés lehet nekik műtrágyás lében salátát vagy paradicsomot látni... Ám ez van!
Napjainkban nem ritka, hogy valamilyen régóta, más néven ismert dolog új névvel – lehetőleg angollal – felruházva bukkan elő. A „lánykori” nevén vegetarianizmusnak nevezett étrendet ma egyre gyakrabban „növényi alapú étrendnek” nevezik.
Téved, aki azt hiszi, hogy a francia nők karcsúságának titka a napi egy doboz Gitane cigaretta és a koplalás. A francia nők élvezik az életet: nem vetik meg a többfogásos menüt, a bort, a pezsgőt, sőt az édességet sem.
Miért eszünk folyton, amikor nem is vagyunk éhesek? Azért, mert az agyunkkal eszünk, nem a hasunkkal. Akár soványak vagyunk, akár kövérek, az a lényeg, ami a fejünkben van.
Az Új Nő csapatával Budajenőn jártunk a Patikakertben, ahol a felvidéki származású dr. Tkacsik Márta, elméleti matematikus és táplálkozáskutató fogadott bennünket.
"Ahhoz, hogy elérd egy célodat, először el kell hinned, hogy lehetséges. Aztán el kell hinned,
hogy számodra is lehetséges, nem csak bizonyos emberek számára."