Esik az eső, hajlik a vessző, haragszik a katona, mert megázik a lova... Gyermekkori kis rigmusom itt, Szőgyénben teljesedett be. S haragudtam is, mert bizony megázott a lovunk.
Gombásztunk a szentistvánkúti erdőben. A végén nem tudtuk, hogy most gombászunk vagy meditálunk: lassan haladtunk a nagy erdő csöndjében, szinte harapni lehetett a levegőt.
Azt mondják, Kisasszony bőgeti a szarvasokat, a java éneklés ugyanis szeptember nyolcadika, Kisasszony napja után indul... Nagy István Nagybodakon kapta lencsevégre a buzgó bikákat.
A permakultúrás kertészeket az a szándék vezérli, hogy megmentsék a világot. Szerintük ha mindenki megtenne pár jó dolgot, akkor meg lenne mentve a Föld. Mert mi a baj?
Malaca van a malacoknak, vasárnapja a szárnyasoknak, mert érkezett pár órányi kiadós eső: ilyenkor minden kiterjedt pocsolya nagy népszerűségnek örvend.
Ma már ezt a képet Korniss Péter nem tudná elkészíteni. A mai fiatalok nem érdeklődnek a mezőgazdaság iránt. Már egyik fiú sem akar kombájnos vagy traktorista lenni. A földdel és az állatokkal való munka nem „in”, nagyon nincs divatban. Vajon miért?
Hogy ti mennyire gyönyörűek vagytok! – ámulok el a vadvirágos mező láttán, miközben állok a stopnál, s várom, hogy a vonat áthaladjon. Május vége van: az év...
Szeretünk partizni, bulizni vagy csupán együtt ebédelni a barátokkal? Az előkészítésben „tudósnak” kell lenni, mert nem mindenki tudja, hogyan lehet szinte a semmiből csodás vendégváró asztalt varázsolni.
"A szeretetnek melege van a természet hidegében - és világossága van az élet sötétségeiben; és a szeretetnek ajkai vannak, amik mosolyognak velünk az örömben - és lecsókolják a könnyeinket a fájdalomban."