Jó jegyek, érettségi, híres egyetem, biztos hely egy jól fizető multinál... Előre elterveztük a gyerek jövőjét – és a gyerek csak ötösöket hoz haza. Lehet, hogy csak fütyül az iskolára, de az sem kizárt, hogy nem megy neki, és sohase lesz belőle osztályelső.
Kati nagymama. Heti kétszer vigyáz az unokájára. Se többet, se kevesebbet. Pedig az ő gyerekére az ő anyukája éjjel-nappal vigyázott, az életét adta volna érte! Pedig Kati a dolga felől ráérne, mert most éppen nem dolgozik.
A Facebookot megtöltik a gyerekeket etető, a gyerekekkel játszó, sportoló, sétáló, nevetgélő apák képei. Éppen olyan mesterkéltek, mint azok a nők, akik a trendi fotókon mosolyognak. Ma divat lett apának lenni!
Ritkán képzeljük bele magunkat igazán a gyerekek helyébe. Számukra még nem értelmezhető a jó és a rossz fogalma. Pláne nincs „házasság" meg „válás", csak apa van és anya, akiktől ők lettek, és ez a lényegét tekintve megváltoztathatatlan.
Az utóbbi évtizedekben jelentős változások történtek a családok szerkezetében: egyre több a válás. A gyerekek leggyakrabban az anyáknál maradnak, és az apák csak ritkán tudnak találkozni velük.
"Ha olyannak látjuk az embereket, amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket; ha viszont úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, aminek lenniük kellene, akkor segítjük őket azzá válni, amivé képesek."