Olaszországban húsvétkor sok minden másként zajlik. Másféle ételek kerülnek az asztalra, Isten bárányától egészen a sült galambig, ami persze ott sem repül senkinek a szájába. Vagyis inkább egy fehér galamb röpül a robbantós szekérre...
Húsvét olasz módra! Olaszországban sok minden másként zajlik ilyentájt, mint nálunk. Egy biztos: nem engedik, hogy megkopjon az ünnep fénye. Ezért minden húsvétkor fényesítenek rajta kicsit.
Kamaszkoromban szerettem az indiános regényeket. Annál szomorúbban érintett, amikor megtudtam, hogy az indiánok, ahogy fokozatosan elveszítették területeiket, rezervátumokba kényszerültek. Akkor még úgy gondoltam: megfosztották őket a szabadságuktól.
A februárt a régi naptárak Böjtelő havaként tartják számon. Az év legrövidebb hónapja, de néprajzi szempontból ez a legtartalmasabb. Főként nálunk, palócoknál.
Az élet rendjét meghatározó jeles napok mára feledésbe merültek. Melyek voltak a legérdekesebb évkezdő szokások? Erről faggattuk Sipos Annát, a komáromi Duna Mente Múzeuma néprajzkutatóját.
Minden karácsony alkalmával leírjuk, hogy az első karácsonyfát Podmaniczky Frigyes édesanyja állította Budapesten. Ám arról keveset tudunk, hogy ki volt ez a titokzatos báró? Írásunkból kiderül.
A decemberhez az adventen kívül más ünnepek is kötődnek: honnan ered az adventi koszorú és a lucázás szokása, és mit jelentenek egyes karácsonyfadíszeink?
A katolikus egyház november 19-én ünnepli Szent Erzsébet napját. Számos templom védőszentje, több kórház névadója tájainkon. Ki volt hát Szent Erzsébet, s mi a titka annak, hogy kultusza máig élőnek mondható?
Érdekességek saját magunkról és a múltunkról. Mennyire vagyunk tisztában vele, hogy honnan jöttünk? És tartjuk még hagyományainkat? Bemutatjuk a gútai meseházat, a barkókat, és a világ legszebb fejkendős nénikéit!