Az az ember tud sikeresen lefogyni, akinek erős a motivációja. Ez a fontos, nem a csodadiéták! Olyan nincs, hogy le kell grammozni a kiflit, vagy ha napjában kilencszer gyömbéres vizet iszunk, akkor majd lefogyunk.
Az obezitológia nem csupán a testsúlyt nézi, hanem próbálja megérteni az egész szervezet működését. Dr. Tóth Tamás elhízásgyógyászként nem fogyókúrát ír elő vagy kalóriatáblázatokat állít össze a páciensei számára. Munkája során azt vizsgálja, mi áll a súlygyarapodás hátterében: hormonális problémák, inzulinrezisztencia, immunrendszeri eltérések, bélflórazavarok, gyulladásos folyamatok, stressz vagy esetleg korábbi betegségek és gyógyszerek hatása.
Dr. Tóth | Névjegy
Tóth Tamást 2014-ben ismerték meg a tévénézők, a nevével fémjelzett Dr. Tóth című talkshow-t egy amerikai műsor mintájára készítették. Ebből a közönség sokat tanulhatott a hétköznapi betegségekről és az emberi test működéséről. A jóképű orvos a gyógyszeriparban dolgozott, sokat utazott, így rálátása volt más népek életmódjára. Rájött, hogy mifelénk abnormisan magas a túlsúlyosak száma. Mikor Indonéziában töltött hosszabb időt, elkezdte törni a fejét, hogy mitől olyan szépek és karcsúak az indonézek, miközben egy nagyon szegény országról van szó.
Nem tudta róluk eldönteni, hogy 28 vagy 48 évesek, olyan sima, gyönyörű, ránctalan bőrük volt. Rájött, hogy a táplálkozás az egésznek az alapja – bár igazság szerint az indonézek nagyon egyoldalúan étkeztek, főleg növényi ételeket ettek. Dr. Tóth hazajött, s műsorában arról kezdett el beszélni, hogy meg kell tanulnunk megfigyelni a saját testünket. Mert üzeneteket küld nekünk: akkor is, ha jól vagyunk, akkor is, ha baj van. „Számomra a legkellemetlenebb az a beteg, aki bejön, s mintegy átadja a felelősséget az orvosnak. Szentként tekint rá, és száz százalékig tőle várja a gyógyulást, holott azért a betegnek is tennie kell érte, például életmódváltással!” – jelentette ki. Mindenki le tud fogyni, a legfontosabb az erős motiváció.
Dr. Tóth Tamás obezitolgóus
Az obezitológus és a dietetikus – Mi a különbség köztük?
Az obezitológus (magyarul elhízásgyógyász) orvosi egyetemet végzett, és az elhízás orvosi vizsgálatával és kezelésével foglalkozik. A dietetikus táplálkozástudományi szakember, aki személyre szabott étrendek összeállításával foglalkozik, életmódtanácsokat ad.
Az obezitológus feladata nem pusztán a fogyás beindítása – azt is szeretné világosan látni, hogy a páciens szervezete miért „ragaszkodik” a plusz kilókhoz. A kezelés része lehet a laborvizsgálat, a hormonvizsgálat, az izom- és zsírtömeg arányának elemzése, szükség esetén a gyógyszeres vagy az injekciós terápia. A cél nem a gyors fogyás. Az obezitológus azoknak próbál kapaszkodót adni, akik elvesztették a hitüket abban, hogy a testük képes lehet a változásra.
A diétákról – Ne dőljünk be nekik!
„Az együnk kevesebbet, mozogjunk többet modell már keveseknél elég a fogyáshoz. Én már semmilyen diétában nem hiszek. Abban hiszek, hogy minden embernél másként működik a fogyás. Az egyiknél elég a napi kétszeri étkezés, pedig a hormonális állapota okán a papírforma szerint hatszor kéne étkeznie, a másiknál pedig a napi nyolc evés a nyerő, pici falatkákkal” – mondja Dr. Tóth Tamás.
A gyilkos galóca
Nincsen gyilkos étel, talán csak a gyilkos galóca az. Nem mindegy viszont, hogy mit eszünk mivel, és miből mennyit fogyasztunk. Nincs fogyókúrás étel vagy ital, ahogy nincs csak hizlaló étel sem. „Nem az ételek hizlalnak, hanem a mód, a metódus, ahogy táplálkozunk. A rostokra tudnám azt mondani, hogy támogatják a fogyást. A rostokat növényekkel tudjuk bevinni, s jót tesznek a vastagbélnek“ – mondja az obezitológus.
Mi az a túlsúly?
A definíció szerint ha valakinek 24-25 fölött van a BMI-je (nőknek inkább 24, férfiaknak inkább 25), akkor azt túlsúlynak tartjuk. Van viszont kivétel: például egy testépítőnek 25 fölött van a BMI-je, mert nagy az izomtömege, mégsem számít túlsúlyosnak.
A BMI, a testtömegindex egy mérőszám, ami a testsúly és magasság arányából határozza meg, hogy valaki sovány-e vagy kövér.
A fejlődés során azok maradtak életben, akik szerették a zsírt és a húst. Ma az a legnagyobb gond, hogy a bevitt energiát szervezetünk nem használja fel. Megszűnt a természetes mozgás, nem szántunk, nem vetünk, mint eleink, sőt, biciklizés helyett már csak elektromos rollerezünk...
MÁS A FOGYÁS – BESZÉLGETÉS DR. TÓTH TAMÁS OBEZITOLÓGUSSAL
Miért hízik valaki akkor is, ha alig eszik? Tényleg az öröklődés benne a ludas? Miért fogynak nehezebben a nők – vagy miért nem működnek sokaknál a divatos fogyókúrás injekciók? Dr. Tóth Tamás obezitológus (Budapest) szerint sok esetben nem érvényes a séma, miszerint „túl sokat eszünk, és túl keveset mozgunk”. A fogyás manapság nem pusztán akaraterő kérdése.
Tóth Tamás úgy látja, hogy a modern ember anyagcseréje, hormonrendszere és immunműködése teljesen másként működik, mint akár húsz évvel ezelőtt – így a fogyásról alkotott legtöbb közhely mára elavult. Másik vélelme, hogy a Covid óta megváltoztak a testi működéseink, ismeretlenebb utakon kezdett el hizlalni bennünket a bevitt étel.
– Tegyük tisztába a fogalmakat. Az obezitológus csak a súlyosan elhízott páciensekkel foglalkozik?
– Egyáltalán nem. A hozzám fordulók többsége már mindent kipróbált, „fekete öves fogyókúrázóknak” nevezném őket. Az átlag már ötször lefogyott, hatszor visszahízott, és teljesen belefáradt a sok csodadiétába. Pácienseim zöme egyébként nő, nem extrém túlsúllyal érkeznek, általában 10–15 kiló leadása a cél.
– Sokan úgy tartják, hogy az emberben a hízás genetikailag kódolva van. Valóban ez az igazság?
– Az esetek csupán kis százalékában beszélhetünk valóban genetikai eredetű elhízásról, mikor az ember hiába vonja meg magától az ételt, mégis hízik. A legtöbb ember a hízási hajlamot örökli – és ez óriási különbség! A hajlam ugyanis nem sorsszerűség. Azt, hogy ebből lesz-e végül túlsúly vagy sem, környezeti tényezők is befolyásolják. Erre mindig egy egyszerű példát szoktam felhozni. Ha valakinek genetikai hajlama van a tüdőrákra, emellett dohányzik is, akkor nagy eséllyel kialakul nála a betegség. Ha viszont nem dohányzik, és vigyáz magára, akkor valószínűleg nem lesz tüdőrákos. Ugyanez a helyzet az elhízással is. Az emberek nagy része hajlamos a súlygyarapodásra: ebben az értelemben játszik szerepet a hízásban a genetikánk.
Senki nem látott még kövér zsiráfot vagy kövér katicabogarat. Az embernél is nagyon jól be van állítva a központi idegrendszerben, hogy mikor érjük el a jóllakottságot – csak ezt az érzést kikapcsoltuk. Három feltűnő faj van, amelyik képes elhízni: az ember, a kutya és a macska. Ez utóbbi kettőt is az ember eteti.
– Hány százalékra becsülné ezt az arányt?
– A populáció nyolcvan százaléka hajlamos a hízásra – de ez nem tudományos adat, inkább tapasztalat. Mindennek evolúciós okai vannak. Hiszen az emberiség jégkorszaki körülmények között élt nagyon hosszú ideig, amikor is a túléléshez energiadús táplálékra volt szüksége. Aki répán próbált túlélni, az nagy valószínűséggel nem adta tovább a génjeit. Minekután húsra meg zsírra választódtunk ki: aki a húst szerette, az életben maradt, aki nem annyira, az kihalt. A mi kódunk az energiadús táplálkozás.
Olvass tovább: Más a fogyás – Beszélgetés dr. Tóth Tamás obezitológussal
