Tévedés azt hinni, hogy a mese csak gyermekeknek való. A mese a felnőtteket is segítheti. Azt mondják, aki megvalósít egy mesét, az közel jut az élet forrásához. Főhősünk közel jutott az élet titkához, mert a két kezével felépített egy mesebeli tornyot.
Az ünnepi időszakban egymást érik a koncertek – menjünk el egyikre-másikra, felejthetetlen élményben lesz részünk. Agyunk kitisztul, lelkünk szárnyalni kezd, s megérint a zene eleven varázsa.
Ők az első generáció, akik már nem emlékeznek fehér karácsonyokra. Vajon hogyan gondolkodnak azok a fiatalok, akik a digitális korban születtek? Éltetik-e a hagyományokat, vagy az új kor újfajta tradíciókat teremt?
„Végre beköszöntött a december. Az én hónapom! Diós és mákos kalács illata lebeg a konyha felől. Ebből tudom, már nincs messze a karácsony” – réved vissza gyerekkorába Hubay Éva, a szentendrei Karácsonyi Múzeum megálmodója és tulajdonosa.
Annyira helyesek a gyerekek, amikor a karácsonyi műsor alkalmával nagy beleéléssel zengik a Micimackó Hull a hó és hózik-zik-zik kezdetű refrénjét! Kár, hogy ezt ritkán követi a színpadon a betlehemi történet bemutatása, dramatizálása.
,,Ha valaki a tanfolyam előtt azt mondja nekem, hogy ekkora extázist fog kiváltani belőlem a főzőlé kevergetése, biztosan kinevetem. Ugyanakkor nem túlzok: egész idő alatt olyan voltam, mint egy cukortól túlpörgött gyerek." Aki a Kukkonia főzőiskolát kipróbálta Dióspatonyban: Olláry Ildikó.
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."