Két évvel ezelőtt egy ötletből, lelkesedésből és rengeteg munkából megszületett a Paca alkotóház. A Paca története azonban nemcsak a művészetről szól, hanem az útkeresésről, az újrakezdésről és egy olyan közösség kialakulásáról is, amelyben jó együtt lenni.
Sosem tartoztam a vékony lányok közé. Valahogy ebben a tudatban nőttem fel. Csak a környezetem visszhangjában léteztem a tükörben. Méregettem magam, de nem szerettem. Elmesélem, mi változott,
Mikeš Mia kétgyermekes édesanyaként nagyot álmodott, majd hegyeket mozgatott meg, hogy fitneszmodellként pózolhasson a kifutón. Hogy később legyen mit mesélni...
A Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának hegedűművésze, valamint a komáromi művészeti alapiskola tanára, Borsányi Boris páratlan lelkesedéssel kalauzol bennünket a klasszikus zene világába, és osztja meg velünk a zene iránti szenvedélyét.
Olyan korban élünk, ahol a zene nemcsak személyes kifejezés, hanem széles körben fogyasztott tartalom. Fekete Tamás zongoraművésszel és tanárral a zene mai szerepéről, a művészi kifejezés változásairól és az előadóművészet belső folyamatairól beszélgetünk.
Szegheő Noémi egy csodálatos virágoskertet hozott létre Andódon: ez a kert a kevéske hazai nyitott kertek egyike. Mikor valaki megnyitja a kertjét mások előtt, azt főleg büszkeségből teszi, vagy hogy inspirációként szolgáljon mások számára.
A nyári kertek látványos szereplője a hortenzia. A dél-komáromi Herold Ferenc rendszeresen megnyitja kertjét az érdeklődők előtt, többek között nála kutakodtunk a kék hortenzia rejtélye után...
Június elején már a nyárra várakozik a kertem. Bimbókat érlelnek a rózsák, gyűszűvirágok nyújtóznak az ágyások végén, a cseresznye pedig piroskásan pettyezi a lombkoronát.
Néha még most is elolvasok egy-egy beszámolót arról, kit hogyan próbáltak tőrbe csalni álprofilt használó adathalászok. Tavaly júniusban ugyanis csalók áldozata lettem, akik óriási összeggel rövidítették meg a családi kasszánkat.